Helga blogja életről és egyebekről

Szex és erőszak Megint találtam egy megosztást a Face-en, ami elgondolkodtatott és bele is illik a Para sorozatomba. Milo Manara grafikáiról van szó, aki a történelmi korokat meglehetősén egyszerűen mutatja be. Fő karakterek, fő sémák és persze a szex. Pontosabban szex és erőszak, kéz a kézben. Aztán itt van korunk nagy spirituális írója, Coelho úr. Emberek milliói cuppantak rá mű spirituális bullshitjeire műveire. Instant megvilágosodás mindenkinek. 
Most úgy tűnik, vagy megirigyelte a pornó világát, vagy pedig rájött, hogy még mindig nem keresett eléget. Nosza, sebtiben nekiállt szado-mazo könyvet írni, nehogymár ne ő legyen a legolvasottabb a világon. A modern útkereső főhősnője szexel, nem is akárhogy. Hol hódít, hol behódol, s halad az szexualitás egyre mélyebb bugyrain át az önmegismerés és szabadulás(?) felé.  Szex és erőszak, kéz a kézben. Vajon mi a titka ezen könyvek népszerűségének, immáron évszázadok óta? Gondoljunk Sade márki sokszor gyomorforgató í...

Uraim, most ingyenkócsing következik.  Tessenek tanulni az olaszoktól, s nem rinyálni, hogy  nem lehet manapság csajozni.  Mint már írtam, többen ledöbbentek, hogy Szicíliába megyek egyedül. Gyorsan a pasikra terelődött a szó, lévén szőke európai nő egyedül arrafelé ...több, mint pikáns. Az, hogy egy nő egyedül utazik meglepő. Nem kicsit, nagyon.  Ragusában egy észak-olasz hölgy teljesen kiakadt, majd gyorsan osztani is kezdte a tanácsait, hogy mire figyeljek, mert hogy "ezek" (értsd a helyiek) aztán borzalmasak!  Megnyugtattam, hogy itt-tartózkodásom során egyetlen atrocitás sem ért.  Nemhogy tiszteletlenek, hanem kifejezetten tisztelettudóak voltak velem szemben.  Míg hazánk erős hímjei vagy nem mernek kezdeményezni, vagy csak  megfelelő mennyiségű alkohol elfogyasztása után kellően bátrak és taplók - s ekkor már nekünk nem kellenek-, addig az olaszok (és más nyugat-európaiak) könnyen és görcsölés...

Ma reggel   a lányokkal telekocsiztunk a szupervíziós képzésünk utolsó idei összejövetelére. Az ideit úgy értem, hogy máris eltelt az első tanév, s lám mi itt ülünk a képzésünk közepén - szigorlat előtt. Dedike zenét hozott: amit ő már és a párj még meg bír hallgatni. Igazi bugyicsusszantós dallamos amerikai rock-ot, mégpedig a válltöméses, tupíros nyolcvanas évekből.  A portás bácsi nem igazán tudott mit kezdeni a csápoló és gurgulázóan kacagó lánycsapattal, így gyorsan beengedett bennünket. Innentől a jókedv adott volt - legalábbis, ami engem illetett. Aztán napközbenkiszúrtam  egy magazin hátsó borítóját.  Hirdetés, szép női virgácsokkal és az alábbi szöveggel: …..így a csábítás csak játék neked. Óhatatlanul elindultak a vezérhangyák. Csak játék…. A játék a legkomolyabb dolog a világon.  A játék, ugyanis végigkíséri az életünket nullától 120+ éves korunkig. Játék, ami lehet szókereső, kártya, bújócska, vagy már sport. ...

Amikor X-Akták lázban égett az egész ország, az egyik részben érdekes gyilkosságokat derítettek fel kedvenc ügynökeim. A helyszínre pasi/csaj érkezett, majd csaj/pasi távozott. Természetesen nagy nehezen sikerült kideríteni, mi is van a rejtély mögött. Egy nemet váltó kllán, ahol ki-ki pillanatnyi kedvének megfelelően lehet csaj vagy pasi. Az akkor paranormális sztori egyre inkább kezd valósággá válni.  Annyi különbséggel, hogy a folyamat lassabb, és a külső nemi jegyek  megmaradnak. A nők első -szexuális- öntudatra ébredése egy mocskosszájú márki munkásságának köszönhető. A nagy francia akadémikusok ugyanis  írásban  rögzítették, hogy minden egyén alapvető szabadságjogokkal rendelkezik, mint pl. a szabad szóláshoz, szabad vallásválasztáshoz, és persze a szexualitáshoz való jog.  A Márkit nem kellett félteni. Először szabadlábon, majd börtönéből,  végül pedig az elmegyógyintézetből  ontotta  sajátos műveit.  Míg a Justin áldozat, ...

Zeneileg elég sok  mindent fogyasztok, mégis a rockzenét preferálom. Abból is az ún. amerikai dallamos cimkével  jelzettet, ami még ’80-as években  Mr. Mister, Bryan Adams, Marillion, a kanadai Heart nővérek vagy éppen a Nelson-fiúk, majd később a Michael Learns to Rock  nevéhez fűződik, némi teret adva a Sisters of Mercy minimum 5 perces opuszainak.  Így felkaptam a fejem, amikor meghallottam a My Darkest Days Stutter c. nótáját. Ez az amit már régóta keresek ebben a pop s rockzenei katyvaszban. Gyorsan rátettem a kezemet eddig megjelent 2 albumukra, s ha rongyosra hallgattam őket. Eszméletlenül bírom ezeket a keménytökű macsókat. Tépik a húrt miközben függ-elemektől mentes szerelemről, pardon szexről  énekelnek, vagy rúdtáncos pornósztároktól, a videót néző nyomorult halandó rajongó pedig nyálát csorgatja a képernyő előtt. Büszkén éneklik, hogy ők aztán az igazi pokolfajzatok, akik arra hivatottak, hogy az ártatlan női szíveket összetörjék, úg...

Valamely apropó kapcsán említésre került egy volt - angolul nagyon jól beszélő-, kollégánk, aki egyszer teljesen váratlanul az ebédlőasztal felett kibökte, hogy megnézné a Star Wars alternatív, azaz Kovi-féle változatát. Mondanom sem kell, többen félrenyeltük a tarhonyát, s levegő után kapkodva meresztettük szemünket.   Merthogy - ezt a magyarázatot tessék figyelni-, a werkfilmben látta, hogy a súgógépen fonetikusan ment az angol szöveg. S az aztán ám a kemény dolog,  nem is  Darth Vader nagyúr férfiassága.     A netnek köszönhetően a  film cselekménye megtekinthető a youtube-on, kb 8 percben. A többi -  ahogy az Expert mondja-, semmi új  a nap alatt.   Na, ezt nézd végig koncepciók nélkül.      

Sikeresen megnéztük az Anyát a Marsra című Disney-produkciót. Elvileg gyerekeknek szánták, kis pedagógia célzattal, hogy pontosan mivel, azt szerintem a forgatókönyv írói sem tudták. Van benne egy kis szófogadatlan gyerek, egy  kis megfáradt,  áldozat anya,  egy kis állanódan távol  lévő apa.  Azaz a modern család.  Ezzel szemben a Marson katonás rend van. A Főellenőr Asszony rájött arra, hogy a gyereknevelés időigényes és fáradtságos munka, amiben a nők magukra maradtak. Ezzel szemben a borsónyi agyú szőrös  hímek csak csatangoltak, buliztak, élték életüket. A nők ezt megelégelték, s valahogyan kipaterolták a szemétdombra  a sok Haszontalan Herét, míg ők maguk létrehozták a tökéletesen szervezett társadalmat, amiben csak nők vannak.  A földből krumplimód kikelő apróságokat egyből szelektálják: a kis szőrős fickókat szeméttelepre ledobják, majd őket a Haszontalan Herék dzsuvában, de szeretetben nevelik fel a szemétdombo...

Minden történet rólam szól. Minden karakter én vagyok, még a pasik is.  Miért is?  Mert csak arról tudok írni, amit meg tudok fogalmazni. Csak azt tudom koncepciókba önteni, ami  bennem is megvan - koncepciókként. Amikor megítélek, megcímkézek  valakit, csak a saját címkéimet tudom ráaggatni.  Azokat a címkéket, amelyek rám is igazak. Vagyis egyszer nagyon elhittem, hogy igazak, s azt, hogy vannak ilyen címkék.  Azért, mert nincsen elválasztás: ami kint, az bent. Nincsen TE és ÉN, csak MI van.

Vállalom, megint politikailag inkorrekt leszek.   Döbbenten olvastam a családon belüli erőszakról illetve az elleni kezdeményezésre adott kormánypárti reakciókat, s kinyílt a bicska a zsebemben.   A honatyák szerint kihal a  nemzet, ha a nők emancipálódnak. Érdekes, Frankhonban a (nem bevándorló) franciák között is legnagyobb a fertilitási ráta. Alap  a kettő, de inkább 3 gyerek. Igaz, ezt támogatja a bölcsi-ovi rendszer és a családi adópolitika. Pedig a francia nő nemcsak csinos, de öntudatos is, gondoljunk csak  Marie-Claire Mendes France-ra, kinek nevét ma magazin viseli.   Itt az ideje, hogy a nők visszamenjenek a tűzhely mellé, és végre  újra két lábon járó petesejtek legyenek.   A nők tehetnek arról , hogy megverik őket.  Igen, természetesen kedves honatyák. Csakis a  nő, aki már puszta létével kihívja maga ellen a sorsot, vagy mert bármely okból dönt teste árulása mellett, s a vevő feljogosítva...

És a pasik?  A korábbiakban érintettem őket is,  mégis álljon itt egy rövid tipológia. Mert a szomszéd nője mindig zöldebb. A született szoknyapecér Egy nő sincs biztonságban, mindenkivel kikezd.  Igazi bonviván, udvarol,  közben van benne valami titokzatosság, vonzó finomság, amitől minden nő a keblére ölelné, s ott is tartaná napestig. The chase is better than the catch -  a vadászat izgalmáért vadászik. Oka: sorozatos nemi/birtokzóna veszteséget elszenvedett férfinál  időre bekapcsol a robotpilóta, s hogy kiheverje az elutasítottságát, legyen végre sikerélmény, s megoldódjon a fajfenntartás  Casanova-mániás konstellált lesz.  Az úriember Nemcsak a lőcsei fehérasszonyok álma.  Az igazi gavallér, figyelmes, nagyvonalú, igazi (beszélgető)társ. Nincs nyomulás, a nő biztonságban érzi magát, s ha nemet mond, abból sincsen baj. Mindez mögött a férfi jól kidolgozott “Hogyan kerülhetek a kedves szoknyája alá?” stratégiáj...

B-akták közt olvastam a vénkurva típusról. Persze, ő  nők szerint az, míg a pasik forgolódnak utána. Alapvetően idősebb, mint az a nő, aki rá mondja. Fő ismérve, hogy koránál fiatalabban és jobban akar kinézni,  s ez valamikor össze is jön. De ehhez kell némi önismeret és -kritika, valamint kiváló  ízlés. Ha ez megvan, akkor valószínűleg korábban vagy jó férjet fogott ki, akitől  örökölt vagy 80-as években a város sztárbutikját kapta.  Szerencsére már az sem kizárt, hogy jó pozícióban dolgozott, így  igényes és minőségi ruhákat hordhat, ízléses frizuval és sminkkel kiegészítve. (A kivénhedt kurva abban más, hogy nincs ízlése. Ruha még hagyján, de elfelejti, hogy az jobban állna egy huszason. Smink, haj megrekedt azon a szinten, amikor még címlaplányként minden lakatosműhely falán centerfoldként díszelgett.) És a pasik. Vagy korabeli, de a fiatalabb sem kizárt. Miért is ne? 
 Megteheti. Ahogy megtehette, hogy huszonévesen negyvenes pasikka...

Másik faj a számító férjvadász, aki a férfit kinézi, majd szorgos munkával, akár éveken keresztül hálózgatja. Havonta előkerül, mézesmázas emailek, esemesek formájában, melyben a férfi nagyszerű kvalitásaira apellál.  „Teljesen mindegy, hogy férfi vagy nő bókol nekem” – mondta egy cimborám, s milyen igaza van. Ugyanis mi motivál bennünket, s mi az, amiért eladnánk a lelkünket? Tegyék meg tippjeiket! Bingó: hogy elismerjenek, felnézzenek ránk, tiszteljenek, becsüljenek, egyszóval: szeressenek. Szeressenek, ha már anyánk, apánk nem úgy szeretett, ahogyan azt MI akartuk. Vagy, ahogy elhittük, hogyan kellett volna szeretnie. Elég pár szó, figyelem, elismerés, bár "a feleséged nem is tudja, micsoda szerencséje van” mondat, s pasink máris hálóba került. Merthogy a feleség ezt nagyon  is jól tudja, micsoda nagyszerű férje van, s mivel felnézett rá, tisztelte, szerette  és becsülte -s teszi most is a mindennapok természetességében-, értelemszerűen hozzá ment, s nem Huff...

Visszatérve Puzsér-bloghoz, valami nagyon fáj nekik. Az, hogy a hölgy nem adta meg magát. Vagy mert a szűzkurva  a fentebb  ecsetelt haszonleső kategóriájába tartozik, vagy mert csak egyszerűen csak szeret flörtölni. Ez nem kaland számára, kapcsolat meg végképp nem, hanem mindössze egy kis ártatlan élvezkedés. Múló bolondéria, a pillanat mulandóságának röpke öröme. Köszöni szépen jól elvan a kapcsolatában, vagy anélkül, s nem is vágyik sem testi,  sem  szeretői, plátói viszonyra meg végképp. Semmit sem akar a dicső lovagtól a lelkesedésén kívül. Magyarán bókvadász.  Lehet, hogy valaha ő volt az osztály rút kiskacsája, akiből szép és vonzó nő lett. De ezt  ő még mindig nem hiszi igazán el. Persze, látja magát a tükörben, de a lelke mélyén ott a félelem: nem vagyok elég jó. Ezért kell a folytonos megerősítés, hogy lám, “ neki és neki és neki is bejövök, minden ujjamra jutna egy pasi, ha éppen neked nem lennék elég jó drágám .”  Ez egyfa...