Helga blogja életről és egyebekről

Egyik kedvenc női magazinom utazás rovata a Távol-Kelet egyik helyes aprócska országába repít, ahol bájosan keverednek az őstársadalmi viszonyok a 21. század vívmányaival. A pinduri ország egykori királya lemondott, s Oxfordban tanult fia vezetésével az ország államformája alkotmányos monarchia lett. A legnagyobb reform mégis a Bruttó Nemzeti Boldogság (Gross National Happiness) mértékegységének bevezetése lett. Egy elmaradott szegény ország, amely mégis előrébb tart, mint a fejlett Nyugat. Ilyesmi is csak egy tradícionális  buddhista országban történhet meg. Korábbi cikkeimben a hitvallásokról írtam. Ide vettem a hinduizmust is, amely valójában az állatorvosi ló: alapjaiban politeista vallás, amelyben vannak tapasztalati részek is. A másik három, túlságosan is közeli Keletről származó hiten és szeződésen alapuló vallás után itt az ideje, hogy megismerkedjünk az igazi tapasztalati vallásokkal. Ezek a tao és a buddhizmus. Igazából nehéz megfogalmazni, hogy mi is az az eszme- és tanítá

Két napja nem hagy békén. Folyton előjön, mindig megtalálja a kiskapukat. Dolgozom, teszem, amit kell, de ő egyszer csak ott van, s rámutat különféle dolgokra. Megkérdőjelez, zsizsikel, bezzegel. Igazából már jó egy éve velem van. Ekkor vette a bátorságot, előbújt rejtekéből, s jól rámijesztett. 
 Próbáltam elhessegetni, elfelejteni, de a beste megint előjött. Ekkor már szelídebb volt, vagy csak én kezdtem hozzászokni? A fene sem tudja. 
 A legközelebbi alkalommal már vártam, akkor persze nem jött. Nem ott jött, ahol vártam. Ekkor már rámosolyogtam. 
 Egyre gyakrabban jött, s egyre jobban örültem a neki köszönhető jet-seteknek. Fogalmam sem volt -miként most sem-, mit kezdjek vele, hogyan álljak neki.  De jó volt, élveztem a mindent átölelő jelenlétét. 
 Aztán megintcsak váratlanul újra megszólított, másként, máshogy. Erővel és hatalmas szeretettel, miként az apa fogadja vissza a tékozló fiát. Boldogság, s ugyanakkor újabb adag hitetlenség és értetlenség volt bennem. 
 Majd minden e

Száz évvel ezelőtt ezen a napon írta Scott kapitány naplója utolsó bejegyzését, melyben  "feleségem" szót áthúzta, s "özvegyemre" javította. Egy ember tragédiája, aki biztosan néz szembe a halállal. Scott kapitány versenybe szállt Amundsennel a Déli-sark meghódításában. Ez a verseny leképzete az akkori viszonyokat, melyben államok küzdöttek az elsőségért. A Brit Birodalom nem engedhette meg (magának), hogy ne ő legyen az első. Scott tragédiája többrétű. Amundsen a rövidebb ismeretlent választotta, s északi néphez méltóan szánhúzó kutyákra bízta a logisztikát. Scott a biztosnak mondott hosszabb utat választotta, s málháikat maguk húzták, így lényegesen lassabban tudták megtenni az utat. Biztonsági tartalékként a visszaútra még élelmiszer-depókat is elhelyeztek. Az időjárás viszont a norvégoknak kedvezett. Amikor Scotték 1912. január 16-án elérték a Déli sarkot, már norvég lobogó fogadta őket, amit közel egy hónappal korábban tűzött ki Amundsen.  A mo

Amikor aznap este hazaértem, a feleségem felszolgálta a vacsorát, megfogtam a kezét és azt mondtam, "Szeretnék valamit elmondani". Ő leült és csendben evett. Megint láttam a fájdalmat a szemében. Hirtelen nem tudtam, hogyan nyissam ki a számat. De muszáj volt vele tudatnom, min gondolkodtam. El akarok válni. Hoztam fel a témát nyugodtan. Nem tűnt idegesnek a szavaim hatására, helyette inkább lágyan megkérdezte, miért? Kikerültem a kérdést. Ez feldühítette. Félredobta az evőpálcikákat és rám üvöltött, te nem vagy igazi férfi! Azon az éjjelen nem beszéltünk egymással. Ő sírdogált. Tudtam, hogy rá akar jönni, mi történt a házasságunkkal. De nem igazán tudnék neki kielégítő választ adni, én már Janet szeretem, nem őt. Nem vagyok már szerelmes belé. Csak sajnáltam! Mély bűntudattal, felvázoltam egy válási szerződést, amiben az állt, hogy megtarthatja a házat, a kocsit, és a cégem 30 %-át. Rápillantott, majd darabokra tépte. A nő, aki 10 évet töltött velem az életéből, idegenné v

Két éve egy forró nyári napon éppen a hideg Görög (nem nép, hanem egy Görög vezetéknevű chefről)  gyümölcslevesemet fogyasztottam, amikor is megállt kezemben a kanál. Ifjú kolléganőm bejelentette, hogy megy a Voltra. A nagy rocker hírében álló - Tankcsapdát, Rise against-et, Linking Parkot, de leginkább  Metallicát bömböltető-, kollégám finoman rákérdezett, mégis mire. A lány mondott valamit, mire kapásból háromszor kérdeztünk vissza, mire felfogtuk a banda nevét. Aztán kiderült, nem is banda, hanem DJ, és valami korszerű tánczenét játszik. Ekkor többször rákérdeztünk, hogy biztos-e , hogy Voltra és nem BalatonSoundra megy. Kiderült, igen. A rocker sráccal összenéztünk, s konstatáltuk, hogy mi még ezt rockzenei fesztiválként ismerjük. Két hét múlva egy másik rocker ismerősöm panaszkodott, hogy még az egy Hegyalja, ami maradt. Egy év múlva már elkeseredetten csóválta fejét, és közölte, hogy bizony már a Hegyalja is hígul. Múlt héten megint felkaptam a fejemet, azt hittem, ross

Éjnek idején egy férfi keres valamit az egyik utcai lámpa alatt. Egy barátja megkérdi, hogy mi történt. "Elveszetettem a kulcsomat" "Hol?"  "Ott"- s mutat máshová "Akkor miért ITT keresed?" "Mert itt van fény." "Aki a tudatot a  gondolatok és elképzelések útján próbálja megtalálni, olyan, mint a viccben a kulcsát kereső ember. Nem érti, hogy amit keres, az maga a kereső. A tudat maga az, ami lát és észel. Ezért kívánja Karmapa, hogy a lények ráleljenek az illúzió gyökerére . Minél többször gondolkodunk el és nyílunk meg a világ felé ezt a felismerést alapul véve, annál értelmetlenebbé válnak a dualista szemlélet- és viselkedésmódok. A megjelenés és a tér ekkor már ugyanazon teljesség két oldala lesz. E teljesség végtelen gazdagsága fejeződik ki azáltal, hogy megjelenik valami, és akkor is, ha nem." Láma Ole Nydahl: A Nagy Pecsét, Határtalan tér és öröm

Mai nap ismételten jó alkalom volt arra, hogy egyazon valóság több aspektusát lássam meg.  Sikerült olyan napot összehoznom, mely szakmai rendezvénnyel kezdődött és zárult. Reggel elindultam a 9. kerületi rendezvény helyszínére. Már az egész 9. kerület  meglehetősen heterogén képet mutat. Adott egy rehabilitált arca, csupa modern, kultrált épülettel, helyes passzázsokkal, melynek csúcspontja a   Semmelweis Egyetem Tűzoltó  utcai új épülete.  Majd csupán két utcát kell menni, s benne vagyunk a lerobbant, lerozzant utcákban. Míg az egyik részen mintha szikrázó napsütés lenne, addig a másikon százéves ónos szürkeség. Nos, egy ilyen utcában volt a rendezvény helye. Az épület valaha szépnek készült, csak aztán nagyon gyorsan fogott rajta az idő vasfoga. Belül viszont meglepett a rendezettség, a tágas, világos belső terek, igazi zöld növényekkel megtűzdelve.  A konferenciaterem viszonylag pici, a frontálisan elhelyezett fekete faszékek nehezek és merevek. A büféreggelinek kikiáltott aszt

E néven is illetik a Bibliát, amely jelentése könyvek. Negyven könyvből áll, s magában foglalja a Ószövetséget, melyet Mózes kötött Jahvéval, s az Újszövetséget, melyben Jézus maga az új szövetség, ember és isten között. Biblia a kereszténység szent irata. Meglepő, hogy miért nem csak az Újszövetség? Miért épül fel a mise az Ószövetség (zsidóság) történeteiből is, annak bosszúálló, önző és nem egyszer gyerekgyilkolásra is felszólító istenével? Miért veszi alapul azoknak a zsidóknak a történetet, akik  Jézuskat megölték?   Miért nem csak a szeretetről, s Jézus bölcs tanításaitól szól?  Valószínűleg, valamelyik zsinat így rendelte el. Ha pediglen elrendelte, annak úgy is kell lennie. Megkérdőjelezhetetlenül. S ezzel meg is érkeztünk az egész kereszténység rákfenéjéhez: az a baj, hogy a jézusi tanítások és a klérus köszönőviszonyban sem állnak. Ha megnézzük Krisztus tanításait, példabeszédeit, ennél filantróp, s szodiáldemokrata szöveget nem igen találunk. Egyenlőség, Testvériség

Az egyik vásárlói közösségnek köszönhetően egy régi vágyam teljesült, mégpedig féláron.
 Idestova tíz éve szemezek a Vezetéstechnikai Centrum Hungaroringen szervezett kurzusaival. Először merő praktikusságból gondoltam rá.  Sokat megyek, télen is, jó lenne ismerni az autót. Meg aztán újautó, meg a gyerek, jó lenne biztonságosan vezetni. Csak valahogy mindig visszavonulót fújtam, jóapám megtanított vezetni, jó vagyok, nem lesz semmi baj felkiáltással. A kisangyal viszont nem hagyott, mindig valamilyen apropó folytán susmogott a fülemben. Így amikor megláttam a bázis kurzus akcióját,  másodikként gyorsan le is foglaltam, s banki utalást kértem. Jött is az értesítő még aznap, hogy megvan a tíz vásárló, utalhatok. Igen ám, de én ezt szépen el is felejtettem. Amikor eszembe jutott szomorúan konstatáltam, hogy lekéstem. Éppen azon filóztam, hogy felhívom az ügyfélszolgálatot és kuncsorgok egy sort, mikor jött az újabb mél, ma van az utolsó nap az utalásra.  Hurrá!  Így márcsak időpon

Az elmúlt két hétben megint a visszafogott formámat hoztam.  Pedig - istenlássalelkemet-, már szerettem volna végre elérni a világvallásokat bemutató minisorozatom végére.  Máramennyire végére lehet érni. Csakhogy időközben “meggyógyultam”.  Legalábbis, fogjuk rá.   Mert mi mindenre is jó az influenza? Először is, egész nap ágyban vagy, felkelni sincs erőd. Fájdalomcsillapítót bevéve, lehet -mindenekelőtt-, jó nagyokat aludni, kipihenni az elmúlt pörgős hónapokat. Aztán köhögve, fulladozva, nazális hangon telefonálni,  meg lehet válaszolni az emaileket, végigolvasni a benchmark klub felvetéseit. Kiolvashatom a hónapok alatt felgyülemlett magazinokat, könyveket, e-könyveket, s lehet elmélkedni a blogomban is. Aztán pár nap fekvés után még félholtan, bealgoflexfortézva bevánszorogni a munkahelyre és kalkulációkat gyártani, jogi ügyekkel foglalkozni. Na, de hogyan fektetett a vírus kétvállra? Megint kiléptem a komfortzónámból. Hányszor halljuk ezt vállalati tréningeken, hogy fejlődn

A nő élete végtelen méltóság, rangja mérhetetlen, lehetőségei korlátlanok, szerepe Isteni. Ő tölti be annak a szerepét, aki az életet teremti, fenntartja és támogatja. Ő a középpont, ahonnan a nyugalom sugárzik. A mai gyorsan változó világban tekintete átjárja a messzi valóságot, azt a valóságot, melyet változás nem érint. A nő a teremtés csúcsán áll. Ez a helye és dharmája és ezt soha nem szabad elveszítenie, mert ha elveszíti, háborúk, szenvedések és kegyetlenségek lesznek-mert Ő ellentéte mindezeknek. A nő idegrendszere természeténél fogva finomabb, gyengédebb. Ő érzi meg először a jót, a tisztát, a szépet, az istenit. A férfi természete valamivel durvább. Az a dolga, hogy a világgal foglalkozzon, ezért képesnek kell lennie bánni a stresszekkel. A nő az egyensúly-a Természet minden egyensúlya. Minden stresszt befogad a férjétől, a gyerekeitől és nem adja őket tovább- nem szabad őket továbbadnia. Az édesanya ölében a gyógyulás, Ő gyógyítja a gyermeki lelket. Az Ő szerepe, hog

Újabb infók a Moksa Elixírről! Aki ismeri az Új Medicina elveit, az tudja, hogy minden betegség kialakulását egy fel nem dolgozott konfliktus előz meg. Ha sikerül ezeket feloldani, akkor várható a  gyógyulás még a legreménytelebb betegségekből is.  A feloldás lehet konzultáció, terápia formájában - ez egy erőteljes szembenézést és bevállalást jelent az egyén részéről. És lehet finoman, szinte észrevétlenül, melyben a MOKSA ELIXÍR segít. Immáron második éve szedjük nap, mint nap ezeket a kis napfénycseppeket. Azon túl, hogy a nyári parlagfüves allergia tünetei minimálisra csökkentek, míg a kora tavasziaké teljesen eltűntek a legnagyobbváltozás mégis belül történt. Jobb közérzet, optimizmus -  s az, hogy végre meglátom a felém nyújtott segítő, támogató és óvó kezeket... ágyő depresszió! Érdekel? Igen! - Kattints a neked megfelelő lehetőségre: Szeretnék egy üveggel rendelni Szeretnék a kedvezményes négyet fizet ötöt kap lehetőséggel élni