Bejegyzések

könnyű udvariasnak lenni címkéjű bejegyzések megjelenítése

Könnyű udvarisnak lenni - Ha parkolóhely kell

Kép
A kerületi bevásárlóközpontba megyek, s kerületi lakos lévén praktikusabb az utcán parkolni, semmint centizgetni a kocsit a szűk parkolóházban. Sikeresen találok egy foghíjjat, beállok, az a két perc séta a napsütésben kifejezetten jólesik. Amikor visszérek, kiteszem a vészvillogót, mely szerint távozni készülök. Nehezen látok ki a kocsiból, ezért centiről centire tolatok kifelé.  Az autók csak hömpölyögnek a szűk utcán, nem akar fogyni a sor. Próbálom még kijjebb engedni a kocsit, amikor egy elhaladó  oktáviás  elrobog mellettem,   a tolatóradarom már csipog.  Az őt követő Alfa viszont lelassít, megáll, kienged. Mert kellett neki hely.

Könnyű udvariasnak lenni - 3. A türelmes vezető

Kép
Másik kedvenc típusom, aki kipofátlankodik eléd. Ő nem bír várni.  Így nem várja ki, hogy a sor utolsójaként elmenj mellette, s tengernyi helye legyen. Ő nem vár. Kirakja az indexet, s már eléd is vágott. Vagy éppen nekiáll forgolódni az úttesten. Őt nem érdekli, hogy neked volt zölded, vagy hogy éppen ezzel neked satufékezned kell. Ő kijön és döcög előtted hússzal. Mert kb. 10 méter után - leáll a járdán, s mivel elsőre nem tud leparkolni, ezért fészkelődik, te pedig megint csak lassítasz, fékezel, állsz. - vagy mert ő lefordul, lehetlőleg balra nagy ívben, s megint csak állsz és vársz, mert a szembejövők közül senkinek sem jut eszébe a bénadzsót elengedni.

Könnyű udvariasnak lenni - 2.

Kép
Sikerült végre túljutnom a Kolosyn, araszolok felfelé a Szépvölgyin. Az előttem lévők élvezik, hogy végre tisztesebb távolságban van a következő lámpa, ezért nyomják, ahogy csak tudják. Szembejövő buszsáv viszont dugig. Két személyautó szeretne balra nagy ívben fordulni, mögöttük  kék buszok sorakoznak. Lássátok kivel van dolgotok: lassítok, villantok, s elengedem a várakozó személyautókat. A busz is lassan elindul. A sofőr feltartott hüvelyujjal elismerően biccent.

Könnyű udvariasnak lenni

Kép
A kezdő sofőr rekordidő alatt szembesül azzal a jelenséggel, hogy a balra nagy ívben kanyarodás lámpanélküli vagy telezöldes helyeken szinte lehetetlen. Budapesten. Ennek egy oka van, a kölcsönös udvariasság, mint olyan ismeretlen.   Gyorsabb haladás érdekében a szokásos kis kerülőutak helyett bevállaltam két forgalmas út kereszteződését. Első voltam a sorban, szépen be is húzódtam a kereszteződésbe. Index villog, bájosan mosolygok, három ujjam összetéve. Mögöttem lévők araszolva kerülgetnek, míg a szembejövők áradata csaknem szünik, s egy sem akar balra nagy ívben kanyarodni. Előrébb csúszok, kocsim már a kereszteződés közepén terpeszkedik,lehetetlenné téve egy szembejövő esetleges balra kanyarodását. Így sem lassítanak. Próbálkozom, újabb balra húzás. Mintha a szembejövő lassítana! De nem, gázt ad, s centikre húz el mellettem. Végre egy lassít, majd megáll,  kanyarodhatok. Micsoda figyelmes gentleman! Reality bites - a valóság ennél profánabb....