Helga blogja életről és egyebekről

E néven is illetik a Bibliát, amely jelentése könyvek. Negyven könyvből áll, s magában foglalja a Ószövetséget, melyet Mózes kötött Jahvéval, s az Újszövetséget, melyben Jézus maga az új szövetség, ember és isten között. Biblia a kereszténység szent irata. Meglepő, hogy miért nem csak az Újszövetség? Miért épül fel a mise az Ószövetség (zsidóság) történeteiből is, annak bosszúálló, önző és nem egyszer gyerekgyilkolásra is felszólító istenével? Miért veszi alapul azoknak a zsidóknak a történetet, akik  Jézuskat megölték?   Miért nem csak a szeretetről, s Jézus bölcs tanításaitól szól?  Valószínűleg, valamelyik zsinat így rendelte el. Ha pediglen elrendelte, annak úgy is kell lennie. Megkérdőjelezhetetlenül. S ezzel meg is érkeztünk az egész kereszténység rákfenéjéhez: az a baj, hogy a jézusi tanítások és a klérus köszönőviszonyban sem állnak. Ha megnézzük Krisztus tanításait, példabeszédeit, ennél filantróp, s szodiáldemokrata szöveget nem igen találunk. Egye...

Ha már folyamatosan hivatkozom írásaimban a hit- és tapasztalati vallásokra, akkor ideje lenne (szeritem) egy kis áttekintést is adni. A vallásokat alapvetően két nagy csoportra bonthatjuk. Hitvallásokat isten vagy bármely természetfeletti lénybe, mint teremtőbe vetett hit jellemzi. Van egy vagy több emberen kívüli eredendően létező lény, aki kedvére-kényére megteremtette a világot, s benne az embereket. Az emberek dolga az istenek tisztelete, imádata. Ha az emberek elfordulnak teremtőiktől, akkor azok aszállyal, árral, háborúval, dögvésszel súlytják nyomorult teremtményeiket. 
 Nem kell messzire menni, legjobb példa erre a görög és annak alapjain  keletkezett római vallás. Van itt minden: gyermekeit felzabáló féltékeny apa, lázadó apagyilkos fiú, féltékeny, követelező  és leginkább bűntető istenek. 
Hinduizmus vagy a native indiánok -mely meséi nagyon hasonlítanak a magyar népmesék és eredetmondák világára-,  istenei is felvonultatják az emberi tulajdonságok szé...

Henry Fuseli: The Nightmare - Hány éves? - hangzik keményen a kérdés. - Tizenkettő - mondom megszeppenve. - Hm tizenkettő... az hányadikos? - Hatodikos - Tudja mi a hatodik parancsolat? - dörren fel a hang a rács másik oldalán. - Öhm....  -agyam kattog, szám kiszáradt a hirtelen jött vizsgakérdés hallatán. - Ne paráználkodj - ezt a hangsúlyt Loyolai Ignác is megirigyelte volna-, mondja, maga paráználkodott már? Egyszerre érzek tehetetlen dühöt és szégyent miközben hápogva próbálom kikérni magamnak a kérdés mögé bújtatott vádakat. Ez volt az a pillanat, ami megpecsételte nálam a katolikus egyház, s egyben a kereszténység sorsát. Innentől kezdve csak Voltaire-t tudtam idézni: “tapossátok el a gyalázatost”. Bevallom, van egy kékharisnya énem. Az ismerőseim ezt valószínűleg már ki is szúrták, attól függetlenül, hogy ezt így bevallottam volna magamnak.  Erre úgy jöttem rá, hogy gyakran címkéztem meg másokat ezzel a kedves kis jelzővel. Mármost, ha ezt másban észrev...

Vajon miért a koránt tartó nő van a középen, maga alá gyűrve a többi világvallást?