Mindennapi égedelmeink
Az előző cikkem után megkérdezte Laci, hogy miért pont a tornaóra. Kriszta felkiáltott, hogy ez tökjó, mert az ő szekrényugrásos sztoriját írtam le. Tegnap jógaoktatóm mesélt egy tornatanárról, aki presztizskérdést csinál a gerendából. A tanulók utálják, félnek rajta. De mégis mit akarsz vele elérni? - kérdezte a jógaoktató. Egyensúlyfejlesztést! - hangzott a válasz. Nos, egyensúlyfejlesztést 2cm-es magasságban, padon is lehet csinálni, s közben nem retteg az a nyomorult gyerek. Erről eszembe jut F. Galló Béla , amint sztoikus arccal ennyit mondott: minden óvónő, tanár szadista, aki a gyerekeken akarja most leverni az őt ért gyerekkori sérelmeket. Nusi nénire, első "óvónőre" gondolok. Sikerült pár hónap alatt elérnie, hogy sugárban hányjak csak a táskája láttán. Nos, nem váletlenül választottam a tornaórát. Igaz, választhattam volna más készségtárgyat, mint éneket, vagy technikát. Normál tantárgynál belefé...