2014. szeptember 24., szerda

Cipőbolt

Még mindig Recall.

Egyszerűen nem lehet alábecsülni a család, a felmenők életének (és persze problémáinak) fontosságát. Ismerni, tudni, milyen gyökereink vannak, miből táplálkozunk, mit hozunk magunkkal - esszenciális.

Képzeld el, hogy állandóan csetlesz-botlasz. Nehezen szeded a lábaidat, pedig állandóan rohannod kell. Hasra esel a cipőfűzőben, kitörik a sarkad és anblokk nyom a cipő.
Pedig amikor megvetted jó volt. Passzolt. Arról nem is beszélve, hogy még tetszett is.

És most? Kétségbeesetten próbálsz túladni rajta vagy  már dobnád a kukába… Tiszta pénzkidobás.

Aztán egy nap valami történik.
Ránézel a lábadra, s látod, hogy van már rajtad cipő. Nem egy pár. Legalább 2-3, de inkább 4-5. Láthatatlan rád nem passzoló cipők: egyik kétszer akkora, mint a lábad, másik ódivatú, harmadik kisebb, negyedik széttaposott.
Hogyan került rád? Ki és mikor húzta fel rád?

Rájössz, hogy egyik sem a tied, mégis megkaptad, akaratod ellenére. Jogtalanul elvetted. Nézed őket. Lassan leveszed, selyempapírba csomagolod, majd visszaadod tulajdonosának: felmenőidnek, vagy családod  meg nem született, meghalt vagy megölt gyermekeinek.
Ez az övék.
Neked már kényelmetlen és túl nehéz.


Most végre olyan cipőt vehetsz, ami neked tetszik. De addig is, még élvezed, hogy   mezítláb vagy.

2014. szeptember 18., csütörtök

Az én kis felhőatlaszom

„…amióta FELÉBREDTEM remekül vagyok minden téren. köszönöm….“ - írta  egy ismerősöm.

Ó de jó neki, hogy felébredt.

Én ugyanis álmodom, mégpedig folyamatosan.
Mély álom ez, melyben csak vagyok.
Óceán hullámai, melyeken sodródok.
Nincsenek címkék, nincsenek elvárások, se szemrehányás, se bűntudat. Van-ás van.

De az is lehet, hogy csak egy filmet nézek, melyben ismerős arcok és ismerős helyek villannak fel, majd tűnnek el ezeregy titkukkal.

Az élet egy álom

Nos, Gilbert hétvégi Recall Healing szemináriuma óta meg vagyok győződve, hogy ez valóban így is van. Hogy mi és mikor és kivel történt, s egyáltalán hogyan -  Az valós? Vagy csak valami elme által játszott mesefilm, amelyben elhittem, hogy főszereplő vagyok?
Honnan jönnek ezek a mély és erős érzések, mikor életemben először most vagyok ilyen helyzetben / most vagyok itt / most találkozom ezzel az emberrel?  S egyáltalán mi történt? És mi van most?

Vasárnap óta folyamatos  megkérdőjelezés az életem - megint. 
Ami velem történt az nem én vagyok.
Mi történik velem? Mi volt a családomban? Kik mikor és hogyan bukkantak fel, majd tűntek el az életemből? Véletlen? Nem. Minden logikus és okkal van. Amíg választ nem találsz - szembesül te majd utódait az idők végezetéig.  Kibaszottul össze vagyunk egymással kötve.....

Ma munka kapcsán szülővárosomban jártam. Rácsodálkoztam: mennyire más, mennyire szép.
Az akkori csemeték az elmúlt 10 évben sudár fákká nőttek,  fasor ma már erdő.

S ott a park…. megannyi érzés, szép vagy éppen könnyes emlék. Soha ki nem mondott szavak és soha el nem  hullajtott könnyek… mert én erős vagyok.

Csomópontok …. nem előző életeken át, hanem ebben az egyben. 
Ott vagyok most, ahol egykor összetört szívvel, széttaposott lélekkel, de felemelt fejjel eljöttem. Búcsú és szavak nélkül. Vissza nem nézve, hanem csak előre… előre… előre?!

Nézem az épületeket, a tereket, a fákat …. mi változott? 
Talán minden. Talán semmi.

Azzal, hogy csak nézed a dolgokat, azok már változnak….. a film pörög …. csak egy film.... és milyen szép.... bennem megjelenik a hála, s folynak  a könnyeim.

Megengedődött.


2014. szeptember 15., hétfő

Az erdő hallgat mélyen

Épp a Hollywoodoo Erdő című dalát hallgattam Recall Healing szemináriumról jövet, útban a Szkénébe, Pintér Béla Társulatának  Titkaink című darabjára.

Fordítástól és a tömény információktól teljesen kiütött agy azonban vette a szimbólumkat. Így  kellően nyitottan és bio-logikusan  ültem be a darabra.

Titok. Zsarolhatóvá válás, beszervezés, árulás, meghasonulás.
Kilépés belőle?

Hányszor kérdezzük, mi a titok az életedben?
Titok? Az nincs 

…. nem hall, nem lát, nem beszél ….

Éjjelente fogcsikoratás.
Autizmus.

Borban az igazság: 
sorra dőlnek ki a sztorik a családi szekrényből: abortusz, balkézről származó gyerek, árulás, lopás, emberölés, öngyilkosság.

Titkok - életünk alapkövei.
Mindennapjaink kísérői.
Beépülnek sejtjeinkbe - s ha mi nem beszélünk, akkor majd a testünk fog.

Úgyhogy nekem ne gyere az életem tökéletes és minden kerek mesével…

2014. szeptember 3., szerda

Megmentősdi

Egyre gyakrabban találkozom azzal az esettel, hogy beszélgetőpartnerem arra vár, hogy megmentsék vagy ő mentesen meg valakit. Ez utóbbi inkább nőkre jellemző: majd én leszek az a királylány, aki királyfivá csókolja a kis békát, aki mindezért hálás lesz, szeretni fog és soha el nem hagy (értsd: függ tőlem!)

Áldozat - megmentő ezeket a szerepeket mindannyian eljátszuk életünk során. Sír a szegény én, hogy őt 
  • elutasították
  • elhagyták
  • nem kellett
  • nem volt (elég) jó
  • megalázták
  • becsapták, hazudtak neki
  • cserben hagyták

Mindegyik minta az első 3 életévig vezethető vissza, amikor is anyánk vagy apánk, azaz életünk eső szerelmei valamit tettek vagy nem tettek és agyunk a fenti felsorolás valamelyikének vette az esetet.

Ezek a minták azonban folyamatosan előjönnek: munkában, de leginkább a párkapcsolatainkban.
Kedvesünktől várjuk azt, hogy megoldja az életünket. Betoppan és onnantól minden könnyebb lesz. Röpködnek a galambok, sétálnak a rózsaszín flamingók, lufik szállnak, és hull a konfetti - egy életen át.
Aztán egy nap valami beüt…. egy gesztus, egy mimika, egy szó és valami eltörik. Felépül egy vastag jégfal. És jön a vád: ugyanolyan mint anyám/apám, tanárom, volt nőm/pasim…. ő sem különb.
Ugyanúgy bánt, mint a többiek, ugyanúgy büntet, kis hülye vagyok mellette, nem szeret, nem tisztel és úgyis el fog hagyni … egy jobbért vagy rosszabbért: egy másikért.

Pedig semmi más nem történik, mint egy jó kis tanítást kapunk:
Hé, Kisöreg, Neked ezzel a témával dolgod van! Ő nem csinált semmit, nálad indult el a program. Megint kaptál egy esélyt, hogy ezzel szembenézz, hogy ezt megértsd, hogy ebből tanulj. Hogy megint ráláss a mozgatórugóidra, hogy megértsd mi is az életed. Meglásd, kinek az életét éled. Hogy az, amit életednek tartasz, az valóban a Tied vagy pedig csak a felmenőid puttonyát cipeled. Lehetőség, hogy szembesülj és kilépj ezekből a sémákból, hogy szabadabb ember légy.

Történetek, hiedelmek nélkül. Immáron nem a megmentőre várva.