Helga blogja életről és egyebekről

„A tétlenség kételyt és félelmet szül. A tett magabiztosságot és bátorságot. Ha le akarod győzni a félelmet, ne csak ülj és gondolkodj róla. Menj, és tegyél valamit.“ Dale Carnegie Szép magyar anyanyelvünk szemléletesen és mégis egyszerűen írja le énállapotainkat.  Gondoljunk csak arra, milyen amikor valaki félelemben és milyen, amikor ereje teljében vagy elemében van.  A fél szemben a teljessel, a kiteljesedettel.  HR szakemberként vagy szupervizorként gyakran látom, hogy mindkettő mi mindenre képes. Látom, hogy a félelem milyen szinten képes lebénítani, blokkolni a testet és az elmét. S látom, hogy a félelem micsoda sebességgel képes urrá lenni az emberen és így futótűzként terjedni a szervezetben. S látom, hogy a teljesség, az önmagunkba vetett bizalom micsoda szárnyakat ad. A bizalom szervezeti aspektusban nem csupán pszichológiai fogalom, hanem nagyon is üzleti, közgazdasági attribútum.   A bizalom szervezeti kontextusban egyaránt jelent...

Minap cimborámmal úgy döntöttünk, hogy egy újabb világmegváltó beszélgetés címén beülünk egy trendi étterembe. Való igaz, a design, a brand, a belsőépítészet ki van nagyon találva, s már megfordultam ott, így tudom, hogy az étel is rendben van.  Mégis van valami a helyben, amitől úgy jöttem el, hogy jó-jó, de nem az igazi. Van benne valami művi, valami hiteltelen, valami rideg, amitől nem lesz a kedvenc hely, hanem a "ha más nincs, akkor ide" kategória. Legutóbbi élményünk ezt maximálisan bebizonyította. Az ott eltöltött két óra alatt kb. négyszer fagytunk szét a személyzet által kreált kereszthuzat miatt. Jeleztük, elnézést kértek, becsukták az ablakot, de újabb fél óra múlva megint csak vacogtunk. A mosdóban tovább fagytunk: jól esett volna a melegvíz a jéghideg kézmosó helyett. Ezt tetőzte, hogy a személyzet fél nyolckor takarítani kezdett, így az ételünket penetráns hipószagban fogyasztottuk el. Jeleztem a felszolgálónak, aki zavartan húzta a vállát: elroml...

Több posztban is írtam arról , hogy nem olyan testünk van, amilyent szeretnénk, hanem olyan, amilyenre szükségünk van. Olvasom a különféle testformálással foglalkozó szakemberek blogjait, tanácsait az álomalakért, s nézem a lelkes követők előtte-utána képeit. Olvasom a lelkesedést a táplálékkiegészítők megrendeléséről, nézem a kidobozolt ebédek posztolt képeit, s látom a kétségbeesett sorokat és képeket, hogy mi van, ha megakad a program. Megakad, mert bejön egy nem várt műtét, egy eszem-iszom, amikor is megborul a natúr csirke párolt rizzsel kombó. S mi lesz, ha visszatér a régi, bevált étkezéshez, a BBQ oldalashoz sült krumplival. Ugyanis a visszaesés látványos. Látványos, mert a szervezet (értsd a biológiai agy) törekszik a homeosztázisra, s neki a régi alak jelenti a megoldást, így a védelmet.  Erről már több bejegyzést írtam. Akit a téma bővebben érdekel, nézegesse kérem a Recall Healing videoalbumot és jöjjön el Gilbert Renaud szemináriumára! Előtte Nyáron b...

Minden problémánk az elkülönülés illúziójából fakad. Abból, hogy a MI szétesik Te-re és a különálló, különb ÉN-re. Abból, hogy megcímkézlek, megítéllek. S ezzel máris ott a fal, s a kettőnk közötti kapcsolat elszaladt. Ebből a megszakadásból jönnek a félelmek, hiedelmek és a betegségek. Az elhízás is egy értelmes biológiai különprogram. Bekövetkezett egy esemény, melyre az az optimális biológia válasz, hogy kipárnázom a testemet. Nézzük meg, mit mond a Recall Healing! Emlékeztetőül, a Recall Healing a teljes egyedfejlődést veszi figyelembe: az első életévet megelőző 30 hónaptól.  Ehhez hozzájön az ősök, a felmenők és a testvérek által elszenvedett trauma is. Ezek együttesen  adják az egyén traumakarakterét .  Ezek ismeretében érthetővé válik, hogy miért akkor  történnek velünk események betegség, baleset vagy egyéb, külső (örömteli vagy szomorú) események képében. Elhagyás, elhagyatottság - férfias harci üzemmód Nők a természetes körülmény...

Valamelyik sanomás női magazinban olvastam először a beszólogatós fitnessedző nevét. Rá egy vagy két hétre egyik ismerősöm lájkolta a srác oldalát, így rákattintottam. Az oldalon szépen fotózott képeken kigyúrt lányok és fiúk, alatta az ominózus beszólogatás.  Ford Fairlane megirigyelhetné. A srác nem fogja vissza magát, elsőszámú célpont minden kövér ember, aki szerinte lusta, büdös, igénytelen és nem tesz magáét semmit. Olyanok, akikkel csak sűrűbben vagyunk, s gondoskodni kéne arról, hogy írmagjuk se maradjon. Ennek megfelelően a riposztok, kommentek is elég megosztottak.  A rajongótábor lelkes, míg az ellentábor köpköd, beszól, s hasonló jókat kíván... Marketingszempontból a csóka zseni. Nagyon jól felépítette a személyes brandjét: a könyörtelen, mocskosszájú, keménytökű gyerek imidzsét. Végülis, ha Csernusnak bejött, akkor neki is. És igaza is van. Ha nem ő lépi meg, meglépi más, lefölözve ezzel az amúgy eszkimók által sűrűn lakott piacot. A kommentekből ...

Az irodaházi liftek egyik sajátossága, hogy intimitás-kiterjesztő funkciót is betöltenek. Óhatatlanul is szem- és fültanúja lehetünk mások magánéletének, gondolatvilágának, s afféle rögtönzött szociometriai képet is nyújt. Az idő múlásával már szinte minden emeleten lévő céget, osztályt, embert ismerünk. Ha még a kávézóban étteremben vagy a garázsban is összefutunk   a preferenciáikról,  státuszukról is képet kaphatunk. Éljenek az irodaházak, modern  korunk agórai! Ma két hölggyel osztozkodtam a lift 1,5 négyzetméterén. Éppen ruházati kérdéseket vitattak meg, s amikor egy kijelentés megütötte a fülemet: Nem vagyok én királynő! (ezt ő a ruhatár nagyságára és label-jeire értette) Felpillantottam, s kikértem  minden nő nevében.  Merthogy azok vagyunk, annak születtünk. Csak idővel elkövetjük saját trónfosztásunkat, s vele párhuzamosan királyfinkat is békává varázsoljuk. Kezdjük ott, hogy elhisszük mások szubjektív világát . Elég ha az egy...

Gyakorlatilag ha megnézzük a párkapcsolatokat, azt látjuk, hogy mindig a másiktól várjuk el, hogy boldoggá tegyen bennünket. Találja ki magunk számára sem világos gondolatainkat, vágyainkat. Cselekedjen a kedvünkre és ezzel a saját boldogságunk, kiteljesedésünk  evidenssé válik. Ismerősi körömben az erősebbik nem oldaláról el-elhangzik az “odaadó nő” kifejezés. Az, hogy ez az az ideális nőtípus, akire -szerintük-, minden férfi vágyik. Mégis, Uraim, milyen az odaadó nő? “Mint a távolkeletiek”- hangzik a lakonikus válasz. Hát akkor lehet menni Thaiföldre, ahol az odaadás, az alázat inkább fakad a buddhizmus tanításaiból. Mégis, mit tudnak a keleti nők? “Feltétel nélkül tudnak szeretni - tudom meg-, nem úgy, mint már a magyarok, vagy a nyugat-európaiak.” Ők istenként tekintenek a férfira,  követik tűzön-vízen, mit számít, hogy mit hoz a sors, legyen gazdagság vagy nélkülözés. 
Ilyen az odaadó nő - legalábbis a beetetés fázisában biztosan. Aztán, hogy mi lesz később.... nos ...

Hányszor halljuk ezt a szót, sőt mi több mondjuk ki magabiztosan magunkról, hogy milyen toleránsak vagyunk. Aztán valamit hallunk, látunk, megélünk, s kiderül tolerancia nem több, mint egy szép szlogen. Legcifrábbakkal illetném azt  nagypapát, aki a női öltöző bejáratát elállva "legyen szíves elengedni" kérésemre, "menjen a fenébe" szavakkal válaszol.  Nézzük a filmet, s a két fél szempontját látva minden érthető. Nem ítéljük el az egyiket, s nem pártoskodunk a másik mellett. A kettő fél adja ki az egészet. Kettőn áll a vásár- ahogy a közmondás is tartja.  Mihelyt azonban az életünkről van szó, a másik egyből céltábla lesz. Bepasiztál! Kurváztál! - ordítjuk oda, mikor fény derül a másik sunyi kis titkaira. De mi is fáj valójában? Az, hogy a másik valakivel jobban érzi most magát, mint velem? Urambocsá, velem is egykor nagyon jól érezte magát. Továbbmegyek, velem csalta akkori partnerét.  Vagy az fáj, hogy kivette a kezemből a sorsom irányítás...

Egy férfi tollából... Ahogy öregszem, egyre inkább a 40 feletti nőket értékelem. Csak néhány példa, hogy miért: Egy 40 feletti nő sosem ébreszt fel az éjszaka közepén, hogy megkérdezze: "Mire gondolsz, drágám?" Fütyül rá, mire gondolsz. Ha egy 40 feletti nőnek nincs kedve meccset nézni veled, nem ül oda melléd nyavalyogni. Csinál helyette valami olyat, amihez kedve van. Általában valami sokkal értelmesebb dolgot!! Egy negyvenen túli nő már elég jól ismeri önmagát ahhoz, hogy tudja, ki ő, mi ő, mit akar és kitől. Kevés olyan 40 feletti nő akad, akit érdekel, hogy mit gondolsz ...

Alig várom már a vasárnap estéket, amikor ismét kukkolhatok Ivánunk életébe. A társas játék az egyik legjobb magyar mini sorozat, amit eddig láttam. Imádtam a született feleségeket, nézni a mintákat, amint az emberek sorban cseszik el az életüket, s lépnek ismét ugyanabba a folyóba. Holott már Herakleitosz is megmondta: minden folyik, azaz változik. Ennek ellenére, mégis úgy tűnik, hogy kimerevedik a pillanat és az szinte állandósul.  Ami persze nonszensz. De hogyan lehet állandósítani a pillanatot? Az egyik, a fogadalmak rendszere. Amikor - Fausztuszt idézve- szólnék a perchez, hogy állj meg, s maradj így örökre. Mert annyira jó, hogy azt gondoljuk, ennek állandóan így kell lennie.  Aztán közben telnek-múlnak az évek, változik a világ, s benne változunk mi is, de fogadalom köt. Mi pedig kötjük magunkat a fogadalmainkhoz, figyelmen kívül hagyva a változásokat. Aztán, amikor kénytelenek vagyunk felébredni, úgy érezzük, hogy egy világ fordult ellenünk, s egy másik o...

Ötéves lányom igazi világpolgár. Hiába csepegtettem gyermekkorom kedvenc meséit, rajzfilmjeit, leragadtunk Anna Petinél  (jajj) és átváltottunk mindenre, ami Disney, Pixar vagy Dreamworks. Természetesen a Disney-hercegnők viszik a pálmát, a maguk habos-babos, tömény giccsparádéjukkal. Így került sor  a Hercegnő és a béka című, kissé kitekert, néhol megerőszakolt, s horrorelemeket is felvonultató opuszra. A történet  kedvenc amcsi városomban, New  Orleans-ban játszódik. Van itt elkényeztetett gazdag fehér lányka a maga fekete és szegény barátnőjével, aki alig várja, hogy megnyissa saját éttermét. Természetesen a hitelezők nem neki szavaznak bizalmat, a lányka összetörik. Kényeske barátnéja vigasztalásképpen ráadja egyik meseszép báli ruháját, s itt kezdődik a kalamajka. Egy béka kerül elő, ki csókot kér. A béka egy megvuduzott csóri herceg, aki reménykedik a hercegnő megváltó csókjában.  Csók el is csattan, s a hercegnő-pincérlányból is kis zöld, nyálkás ...

Ivánunk bajba került, mégpedig egy telefonhívásnak köszönhetően, s a lehető legrosszabbkor. Ugyanis Iván agonizáló házasságába próbált épp életet lehelni. Hevesen udvarolt nejének - aki vagy nem volt épp hangulatban, vagy csak kérette magát,- mikor megszólalt a telefonja. A vonal másik végén házinyuszi könnyes hangja csendül fel. Iván hadovált egy sort, lerázta a hívót. Felesége antennái azonban működésbe léptek, s  mikor Iván elviharzott a gyerekeket fürdetni, anyuci a botor módon otthagyott telefont megnézte. Mi több, az utolsó fogadott számot visszahívta, majd miután  a női hang elbúgta a félreérthetetlen  "Mégis át tudsz jönni?" kérdést, letette a készüléket, s romjaiba dőlve leült a szépen megterített étkezőasztahoz.  Ivánunk közben mit sem sejt. Nézzük meg alaposan a házinyuszit. Ki is ő valójában. Léna, a PIGS reklámügynökség kreatívigazgatója. Léna valószínűleg  25-28 éves AB státuszú szingli csaj. Mivel kreatívigazgató egy maszek cégnél, v...

Na, ez meg milyen kérdés? És egyáltalán,  mit keres itt? Ilyen emelkedett témák közé, hogy kerülhet a  hús maga? Meg különben is, a kérdés költői. Naná, hogy kell. Végre valami jó ... Ennyi sikerélményem má' hadd legyen, ... Kieresztem a gőzt, egész nap szétgályáztam magam. Ellazulok - szinte egészen  belegebedtem, hogy minden úgy menjen, mint a könyvekben/filmeken. Végre látja ez a kiscsaj, hogy nálam jobb pasit úgysem talál... úgy odavarrtam, hogy még most sem kap levegőt. Végre látja, mit is veszíthet...Michelle Wild jöhet tanulni! Mozi, mozi, mozi... ego, ego, ego... Első kérdésre a válaszom: miért ne? Az, hogy a spiritualitásról, a bennünk élő buddha-tudatról írok, nem azt jelenti, hogy tagadom a testet, az anyagot.  A kettő ugyanis együtt jár. Mindannyian azért születünk fizikai formába, mert a  tudat csak így tud élményeket, tapasztalatokat gyűjteni. Így tud  fejlődni, míg megszabadul. Forma és a tudat együtt jár. Tudat maga az ü...