Tapasztalati vallások
Egyik kedvenc női magazinom utazás rovata a Távol-Kelet egyik helyes aprócska országába repít, ahol bájosan keverednek az őstársadalmi viszonyok a 21. század vívmányaival. A pinduri ország egykori királya lemondott, s Oxfordban tanult fia vezetésével az ország államformája alkotmányos monarchia lett. A legnagyobb reform mégis a Bruttó Nemzeti Boldogság (Gross National Happiness) mértékegységének bevezetése lett. Egy elmaradott szegény ország, amely mégis előrébb tart, mint a fejlett Nyugat.
Ilyesmi is csak egy tradícionális buddhista országban történhet meg.
Korábbi cikkeimben a hitvallásokról írtam. Ide vettem a hinduizmust is, amely valójában az állatorvosi ló: alapjaiban politeista vallás, amelyben vannak tapasztalati részek is. A másik három, túlságosan is közeli Keletről származó hiten és szeződésen alapuló vallás után itt az ideje, hogy megismerkedjünk az igazi tapasztalati vallásokkal.
Ezek a tao és a buddhizmus.
Igazából nehéz megfogalmazni, hogy mi is az az eszme- és tanítási rendszer, melyre egykönnyen ráhúzzuk a vallás címkét.
Vallás? Nincsenek benne istenek. Viszont vannak rituálék.
Filozófia? Igen, van benne elmélkedés, de annál mégis több.
Pszichológia? Igen, a tudattal, annak megismerésével (így áttételesen az emberi boldogsággal) foglalkozik. Viszont nemcsak elmélkedik, teoretizál, hanem konkrét tanításokat és utakat ad.
Mint a tao.
Nincsen cél, csak az út. Ji-Kinget (I-ching) sokan jóskönyvnek, soskönyvnek vélik.
A 64 fejezetet bemutató könyv pedig nem volt más, mint egy, a leendő uralkodókat és vezetőket felkészítő tankönyv. Bemutatja az a 64 élethelyzetet, amivel minden ember talákozik az életében. A fenteket és lenteket egyaránt. A vonások, pedig az utat mutatják: ha ezt teszed, ez fog történni. Ok és okozat. Megfigyelésen, tapasztaláson alapuló bölcseleti mű, mely a mai napig érvényes.
A csodálatos Moksa-elixír pedig ezt a 64 élethelyzetet segít a maga finom módján feldolgozni.
A Dharma tanításait pedig már egy megvilágosodott adta, aki a dolgokat egyszerűen csak úgy látta, ahogyan azok vannak. Az öt fő zavaró érzelem és ezek lehetséges 84.000-féle kombinációjára adott 1-1 tanítás gyűjteménye adja a 108 hüvelyk vastagságú könyveket.
A tapasztalati vallások másik sajátossága, hogy olyan környezetben alakultak ki, ahol magas intellektusú, tanult emberek sokasága állt nyitottan azok elébe. A művelt (munka)társak az írástudalan egyszerű (és olykor elvakult vagy dühös) követők helyett, megadta azt a nagyszerű lehetőséget, hogy a tanítások torzítások nélkül úgy maradtak máig fent, ahogy azt annak idején a Tanítójuk adta.
Ilyesmi is csak egy tradícionális buddhista országban történhet meg.
Korábbi cikkeimben a hitvallásokról írtam. Ide vettem a hinduizmust is, amely valójában az állatorvosi ló: alapjaiban politeista vallás, amelyben vannak tapasztalati részek is. A másik három, túlságosan is közeli Keletről származó hiten és szeződésen alapuló vallás után itt az ideje, hogy megismerkedjünk az igazi tapasztalati vallásokkal.
Ezek a tao és a buddhizmus.
Igazából nehéz megfogalmazni, hogy mi is az az eszme- és tanítási rendszer, melyre egykönnyen ráhúzzuk a vallás címkét.
Vallás? Nincsenek benne istenek. Viszont vannak rituálék.
Filozófia? Igen, van benne elmélkedés, de annál mégis több.
Pszichológia? Igen, a tudattal, annak megismerésével (így áttételesen az emberi boldogsággal) foglalkozik. Viszont nemcsak elmélkedik, teoretizál, hanem konkrét tanításokat és utakat ad.
Mint a tao.
Nincsen cél, csak az út. Ji-Kinget (I-ching) sokan jóskönyvnek, soskönyvnek vélik.
A 64 fejezetet bemutató könyv pedig nem volt más, mint egy, a leendő uralkodókat és vezetőket felkészítő tankönyv. Bemutatja az a 64 élethelyzetet, amivel minden ember talákozik az életében. A fenteket és lenteket egyaránt. A vonások, pedig az utat mutatják: ha ezt teszed, ez fog történni. Ok és okozat. Megfigyelésen, tapasztaláson alapuló bölcseleti mű, mely a mai napig érvényes.
A csodálatos Moksa-elixír pedig ezt a 64 élethelyzetet segít a maga finom módján feldolgozni.
A Dharma tanításait pedig már egy megvilágosodott adta, aki a dolgokat egyszerűen csak úgy látta, ahogyan azok vannak. Az öt fő zavaró érzelem és ezek lehetséges 84.000-féle kombinációjára adott 1-1 tanítás gyűjteménye adja a 108 hüvelyk vastagságú könyveket.
A tapasztalati vallások másik sajátossága, hogy olyan környezetben alakultak ki, ahol magas intellektusú, tanult emberek sokasága állt nyitottan azok elébe. A művelt (munka)társak az írástudalan egyszerű (és olykor elvakult vagy dühös) követők helyett, megadta azt a nagyszerű lehetőséget, hogy a tanítások torzítások nélkül úgy maradtak máig fent, ahogy azt annak idején a Tanítójuk adta.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése