Dubajoztam

Tavaly nyáron. Letöltöttem Szalay Vivienne könyveit a Scribd segítségével és egy-egy este alatt kiolvastam őket. Aztán vitára bocsájtottam a témát. Nagyon érdekes volt látni, hogy kiben milyen történetet indított el, kin milyen gombot nyomott meg.

Elöljáróban még annyit a műről, hogy egy luxusprosti élete tárul fel a lapokon. A szép, ugyanakkor közepes intelligenciájú vidéki lánynak nem sok esélye van arra, hogy sikeresen továbbtanuljon. Viszont mindennél jobban vonzza a luxus, a márkák, a gazdagság. A gimi legrondább - és egyben leggazdagabb-, fiúját lecumizta egy karóráért, pontosabban annak ígéretéért.  Felsőfokú tanulmányok helyett jött a modellkedés, eszkort és a bűvös kör az 1000 eurós óradíjjal, dubaji bulikkal (3 napra több tízezer euró, haute couture estélyik, top designer táskák,  és végbél összevarrása a helyi kórházban).

S mit kellett ezért tennie?
Gyakorlatilag mindent, finnyogásnak helye nincs. Alapkövetelmény a tökéletes, hibátlan test, label ruhák, kiegészítők és persze az óvszer nélküli szex.
Ezen biztosan felkapjátok a fejeteket, hogy micsoda rizikó, hogyan lehet ezt bevállalni.
Nos, Tim Harford “Az élet rejtett logikája”  könyvében részletezi az irracionális döntéseket, mint amikor  a prosti x%-kal több munkadíjért cserébe bevállalja a kondom nélküli aktust. Ugyanis számításai - és statisztikák szerint is-,  kicsi az esélye, hogy HIV fertőzött legyen, ugyanakkor a “felár” kiesése viszont jelentős.
A prosti racionalizál - cost/risk -benefit elve alapján. 

Visszatérve a könyvhöz a “hősnőnk” segítségével bekukkanthatunk a felső tízezer  extremitásokkal tűzdelt világába, melyenek a DG cuccok mellett része a kokainmámoros orgiák és kitartott szeretők sora is. A lány az is volt, havi apanázs, budai lakás, dögös autó.
A szerető, mint a sikeres vállalkozó egyik státuszszimbóluma.

Cserében bármit megtehetett vele a gazdája.
BÁRMIT.
Ha úgy gondolta, partiba vághatta haverjaival. Gangbang.
Ha nehéz napja volt, s a nő nem azt nyújtotta, amit a gazdája nagyon szeretett volna, akkor a férfinak joga volt a nőt konkrétan pépesre verni, agyonrugdalni.

El is érkeztem ezzel a megnyomott gombomhoz.

Az egyik persze az volt, hogy miként jut el egy nő oda, hogy bármit és bárhogy. 

Erre a választ az análpápának becézett kopasz szőrgombócról, Pierre Woodmannről készült riportfilm adta meg.

A pasas arról híres, hogy megvalósította a tökéletes kis költségvetésű pornót, s kőgazdag lett.
Kell hozzá egy hotelszoba, egy kis videokamera, egy tolmács. És persze a jelentkezők. Akiket "szervezők" küldenek az adott hotelbe, s mindegyik lányka csak aktra jelentkezik. A vonzónak cseppet sem mondható producer körülbelül fél óra alatt kiénekli őket a bugyijukból, s minden lukjukat betömi. 

Mi a titka? 

Az őszinteség.

Ezeknek a max. softra  vállalkozó, alig 18 éves lányoknak elmondja, hogy mi vár rájuk, ha

- nem mennek vele pornózni. Jobb esetben érettségi és továbbtanulás. Diplomás munkanélküliség. Vagy anélkül meló 4 műszak folyamatosban hatvanezerért egy gyárban.

- Ezzel szemben egy filmmel - vállalkozó kedvüktől függően- több szászezret is kereshetnek, plusz make over- styling,  exotikus forgatási helyszínek. És egy hónapban nemcsak egy film készül. Arról már nem beszél, amit egy ex-operatőr is mondott, hogy a forgatás után viszont jó 3 napig  állva fog ülni. 

Ezeknek a lányoknak, ahogy a könyv szereplőjének is vonzóbb volt a szépségből élés. 

 A másik gomb az erőszak.

A könyv elolvasása előtt zsinórban futottam bele nők ellen elkövetett erőszakról szóló cikkekbe, hírekbe. Ezek a hírek főként a muszlim világban megtörtént események voltak, ahol mint tudjuk a sariának köszönhetően az apa élet-halál ura, ahogy később a férj. Tizenévesen 40-50 éves pasasokhoz hozzákényszerített jemeni lányok, megcsonkított iráni nők, vonaton megerőszakolt indiai asszonyok, vagy Németországban testvérei által megölt 15 éves lány, aki csak  tovább akart tanulni.

Majd kultúrált nyugatiként elolvastam ezt a két könyvet, és azt mondtam, hogy a kegyetlenség határok nélküli.

Adott egy helyzet, melyben egy nő eladja szexuális szolgáltatásait egy férfinak. Akinek nem elég az aktus mindennemű formája, neki a nőt -ha már ennyit fizetett érte, s ha már a feleséget nem lehet-,  joga van megverni, megerőszakolni.
Férfiakkal folytatott beszélgetéseim során 80%-ban azt a választ kaptam, hogy ez  a nő tudta mit vállal, megfzették, akkor mi a baj.

Vidéken (falvakban)  mai napig természetes, hogy  a nőnek nem kell tanulnia, viszont menjen mielőbb férjhez, szüljön gyerekeket. Ha akaratán kívül teherbe esik, akkor  a család egy emberként dönt, hogy meg kell tartani. Az, hogy a nő nem akarja, és a feje fölött meghozott döntés miatt depis lesz, esetleg öngyilkosságot kísérel meg, a kutyát nem érdekli.

Miként az is természetes, hogy a férjnek joga van megverni a nőt. 120 kiló az 50 ellen. S a gyerekek ezt látják és elmondják az oviban. S az óvónők hallgatnak.

A baj, hogy 2012-ben még mindig itt tartunk. Hogyan várunk el bármiféle esélyegyenlőséget mindaddig, amíg a köztudatban teljesen normális dolog egy  nő  bántalmazása, megerőszakolása.

S nemcsak nők bántalmazása, hanem a gyengéké, kisebbségeké, a melegeké....