"Meg fog dögleni"

Na, vajon kitől idéztem?

Hát persze, az arrogáns drogdokitól, Csernus Imrétől. 

Amikor immáron egy évtizede elindult műsora, napi rutinom része lett, sőt felvettem videóra. A fenti mondatot többek közt Som Lajosnak mondta, mire az szabadkozott, hímezett-hámozott, hogy igen-igen, de mégis milyen jó valamihez nyúlni....

Aztán néztem,  hogy vajon én mibe menekülök, ha valami nem úgy jön össze. 

Nem dohányzom, alkoholt (bort) finom falat mellé szeretek inni (meg amúgy is hamar a fejembe száll), drog szóba sem jöhet. De akkor mi?

Hűtőszekrény: sós vagy édes, ebben a sorrendben és vissza. Filmnézés. Netezés. És ami ránk nőkre  a legjellemzőbb: végighívom a barátnőimet. Hátha valakinek egy jót panaszkodhatok, vagy éppen ő panaszkodik nekem és így megnyugszom, hogy másnak sokkal szarabb, mint nekem. 

De miért is ventillálunk? 

Mert így adjuk ki magunkból azt feszültséget, energia-beszűkülést, amit az adott konfliktus hordoz.

Képzeld el, háromgyermekes anyuka vagy és éppen megfőzted a karácsonyi ebédet. Kitálalsz, megebédeltek, majd férjed közli, hogy most csomagol és elköltözik a 25 éves szeretőjéhez, aki élete szerelme, s már gyereket is vár. 

Te ott állsz a mosogató előtt és lefagysz.

A bejelentés

• hirtelen, váratlan
• teljesen reménytelenül állsz, a jövő kilátástalan
• s érzelmileg el is vagy szigetelve. Meg sem tudsz szólalni, azt sem tudod mit mondj.

Ezekből a konfiktusokból lesznek a GNM (Új Medicina) szerint a betegségek. 

Mit teszel?

Felhívod anyádat, barátnődet és megállás nélkül szidod a férjedet, meg a cafkáját és annak a zabigyerekét. Persze a beszélgetőpartnered tromfol, egyre jobban belehergeled magad. Lelki szemeid előtt a  spanyol inkvizíció teljes eszköztárát bevetetted már... s csak mondod, mondod, barátnőd próbál túllicitálni, s mindenféle jó tanáccsal ellátni.

Ez most empátia vagy szimpátia? 

Gödörben ülsz, s ő neked lapátot ad (esetleg beugrik melléd) vagy kötelet dob le, s kihúz? 

Szimpátiával az előbbit érjük el: mi magunk is az összetört mellett ülünk, s várunk a megmentőre. 

Empatikus hallgatással viszont a kötelet ledobjuk, s a bajba esettet szépen kisegítjük.

De mi van, ha nincsen senki, aki ledobná a  kötelet?

Bizony vannak életmentő gyakorlatok, melyek segítenek önempátiát adni magunknak.

Ilyenek Szabó Ica életmentő gyakorlatai, melyekkel afféle Münchhausen báróként a hajunknál fogva kicincálju magunkat   a gödörből. Vannak 10-15 perces és masszívabb 1,5 órás gyakorlatok is. Előnyük, hogy bármikor hozzá lehet látni, különösebb előkészület nélkül. Robbant hatékonyan pucolják ki a életeink során felhalmozott sérelmeket.

Ha igazán bátor vagy, akkor viszont itt van a MUNKA, Byron Katietől.  Itt érdemes elvégezni a két napos alaptanfolyamot, majd eljárogatni a tematikus napokra.  

Katie semmi mást nem tanít, csak amit Láma Ole is: a dolgok úgy vannak, ahogy vannak, minden más mögötte a te történeted. Így amikor két ember találkozik, akkor a történeteik találkoznak.

Arra bíztatlak, hogy vedd kezedbe a történeteidet, s mindenek előtt add ki érzelmeidet, különben bele fogsz dögleni.