Szent iratok 3. - Korán, iszlám

Legutóbb a tóráról ítam, most pedig judaizmushoz több ponton is hasonlító   muzulmán vallásról írok.
A hasonlóság nem véletlen, a két vallás egy tőről fakad, csak mindengyik azt állítja, hogy az övé az igazi.

Kóser vagy halal
Ha megnézzük az étkezési szabályokat, azt látjuk, hogy ami az egyikben kóser, az a másikban halal. Hogy most ennek vallási-rituális  vagy pedig szimplán élelmiszer-biztonságai okai vannak, ne boncolgassuk. Való igaz, hogy az adott éghajlaton egy ételmérgezésből vagy össze-vissza evésből származó masszív hányás-hasmenés gyakorlatilag egy hét alatt  képes lenne egy komplett törzset elvinni. Igen, a szigorú szabályok meglétének oka a nemzettség fennmaradásának biztosítása.

Ismerős arcok
Első olvasatra az a benyomásunk támad, hogy Mohammed a hallott mondák  alapján megpróbált számára valami originálisat összehozni, így a Koránban van ebből is egy kicsi,  meg abból is egy kicsi. 
Mohammed 40 évesen kapta a tanításokat Gábriel arkangyaltól  a Hira barlangban. Attól a Gábrieltől, aki az Újszövetségben is színrelép, örömhírhozóként.

Az iszlám Mózest is elismeri prófétának (bár ő letért az útról), sőt a 2. szúrában olvashatjuk az exodus kivonatát is, de magát a vallás gyökerét Mózes  testvérétől, Ábrahámtól eredezteti. Ő lett az első imám, akinek Allah parancsba adta Mekka megtisztítását, és a Kába-kő (meteorit) kultuszának létrehozását. Azóta is minden hithű muszlim köteles életében egyszer Mekkába zarándokolni és a Kába-szentélyt körbejárni, ahogy napjában ötször imédkozni, ramadánkor böjtölni, alamizsnát osztani, de leginkább Allahot és az ő prófétáját Mohamedet isteníteni.
 Koránban ugyanúgy ovashatjuk Juszuf történetét, mint Józsefét az Ószövetségben.
Sőt, profétának ismeri el Jézust, Mária  fiát is. Igen, Máriáé, nem Istené, hiszen nem történhet olyan szörnyűség, hogy Istennek  gyereke lesz egy földi halandótól.
Volt azonban egy sürgetőbb oka is Mohammednek, hogy a feltevést, mely szerint Istennek Názáretben fia van minél előbb a köztudatból száműzze. Ez pedig  Mekka megtisztításával kapcsolatos.
Mi is volt Mekkában? 

Többistenhit, mégpedig istennőkultusz!
A főistenként tisztelt  Ilah-nak (később Allah), az egek legfőbb urának három lánya volt:
al-Lat a termékenység istennője
, Manat a sors istennője, és 
al-Uzza, aki Venuszra hajaz.
 Így Mekka, a maga politeizmusával a legfőbb ellensége az igaz hívőnek. Az istennő-hívők azonban többen vannak és erősek, s féltik városukat. Mekka ugyanis távol van a karavánutaktól, egyetlen látványossága és bevételi forrása a zarándokok sokasága, akik a Kába-követ jönnek imádni. Az istenek alkonya így egyet jelentene Mekka pusztulásával. Ezért Mohammednek abba kell hagynia a  régi isteneket pellengérező prédikációit és  futania kell egészen Medináig. Ez 622-ben történt, s ez a  hidzsra, az arab időszámítás kezdete.

Medinába hakimnak hívták, afféle bíró-mediátornak az egymás ellen acsarkodó törzsekhez. Mivel sikeresen tevékenykedett, így  fokozatosan kialakította “politikai” bázisát: csapatokat hoz létre, a konvertálóknak jelentős részt ad cserébe a kirabolt karavánok kincseiből. Ügyesen épti fel hatalmát, megtisztítja Medinát az őt el nem ismerő, s konvertálni nem hajlandó zsidóktól. Büszke arra, hogy egy nap 500 hadifoglyot fejezett le. Nyolc év alatt hadserege 10.000 főre duzzadt, így  figyelme újra Mekkára irányul. Mekka meghódítását alig két évig élvezheti,  mivel zarándoklatáról visszatérve megbetegszik és meghal (632). Addigra viszont elérte azt, amiről a legtöbb diktátor álmodott: az egész Arab-félsziget muzulmán, s az általa létrehozott vallás, szellemiség, törvények az évszázadok alatt nagyhatalommá vált. Gyakran hallani, hogy az iszlám a béke vallása. Igen: a győztesek által vérrel és vassal  írt békéjé. 



Már a tóra is leszögezi, hogy egy az isten, ez pedig Jahve. “Uradat, istenedet imádd és csak neki szolgálj”, azaz más istent Izrael népe Jahvén kívül el nem ismerhet. Más vallásúakat viszont békében hagy.
A korán azonban továbbmegy: egy az isten, ez pedig Allah.  

Mindenki más hitetlen, gyaur.  Éppen ezért “Ott üsd a hitetleneket, ahol csak bírod”, majd a 9. szúra arról ír, hogy a hitetetleneket le kell igázni és adófizetésre kell kötelezni, cserében vallásukat szabadon gyakorolhatják. Később ez ahhoz vezetett, hogy némely keresztény, zsidó és Zoroaszter-hívő a fejadó elkerülése végett inkább konvertált.  Másrészről az iszlám felfogása, hogy azok a területek, amelyeket egyszer már meghódítottak, s adófizetőik voltak, azok örökre az ő birtokukat képezik, függetlenül attól, hogy a mai térképek mit is mutatnak.
A hitetlenre a túlvilágon sem vár jobb helyzet: „A hitetlent [is] élvezetben részesítem egy kis ideig (az evilágon), [de] azután majd a Tűz kínzásába kényszerítem. Milyen nyomorúságos végcél ez!” Míg a hithű muzulmán - különösen, ha a szent háború és hite nevében halt meg-, a kilencedik paradicsomba kerül, ahol hurik lesik minden kérését.
Hiába, túlvilági vágyakkal szemben nehéz bármit is fehozni.

Mohammed harca az (isten)nők ellen elkeseredett és végzetes - a mai napig.
Számos felesége volt, ötvenévesen egy kilenc éves kislányt vett feleségül - ez mai napig követendő példa számos jemeni és ománi törzs körében. 
Nőkre - tórához hasonlóan-, két lábon járó szülőgépezetként tekint, akik a törzs fennmaradását biztosítják, s a férfiak kedvére tesznek. 
Ez még az olyan független és tehetős nőkre is vonatkozott, mint első felesége, a kereskedő Chadidsha, aki felett törzsi szokás szerint az apja rendelkezett. Ennek egyszerű az oka: a törzs védelme. Míg a harcképes férfiak háborúznak, addig az otthon maradt idős férfiak dolga a törzs egybentartása, s a nők megregulázása. 
A összes vallás közül az iszlám az, amelyik a nőknek  leginkább aláveti a férfiaknak, s a legkevesebb szabadságjogot adja. Gondoljunk csak a testet eltakaró ruhadarabokra, a nikábtól a burkáig. Eszünkbe juthatnak a becsületgyilkosságok, amikor is a család férfitagjai bűntetlenül megölhetik saját húgukat - mert szerelmes lett, el akar válni öreg férjétől vagy  csak tanulni szeretne. A megrontó férfi ezzel szemben bűntetlenül távozhat.
Eszünkbe juthat Theo van Gogh Behódolás c. filmje is, melynek címe az iszlám szó szó szerinti fordítása. A film nem véletlenül váltott ki visszhangot, s gyilkolták meg rendezőjét. 
Egy lefátyolozott nő vallomásán keresztül tudjuk meg, hogy milyen alávetett, megalázott  és kiszolgáltatott helyzetben van,  hímnemű családtagjai és férje által elkövetett bántalmazások, zaklatások következtében. S mindez számára természetes, mert Allah ezt adta az ő prófétájának, s ki ő, hogy ezt megkérdőjelezze.

Szintén autentikus olvasmány az iráni Marjane Satrapi Persepolis c. (kép)regénye, mely a fundamentalista iszlám térhódítását mutatja be. Ebből kiderül, hogy bizony a nők nem örültek a kendő kötelező használatának...sem.

Erről eszembe jut más is. 
Hány olyan esetről tudok kis hazánkban is, ahol férfiak rendszeresen verik asszonyaikat. Hány nő menekült el gyermekét karjában szorítva egy szál hálóingben az éjszaka sötétjében, mert már nem bírta. Hány kisfiú mondja már az óvodában, hogy milyen tuticsávó az apja, mert a maga 90-100 kilójával jól megveri a 40 kilós anyát...
Mi a különbség? 
Az egyik helyen az erőszak létjgosultsága törvénybe iktatva (sharia) vagyon, míg a másiknál a társadalom szimplán szemet húny.

Zárszóként -hogy írásomban valami pozitív is legyen-, nem szabad elfeledkeznünk szufi misztikusokról (Osho) és az arab kultúra gyöngyszemeiről. Az arab értelmiségnek köszönhetjük  az ókori tudományok és iratok átemenekítését (matematika, csillagászat, orvostudomány), utazóiknak köszönhetjük hogy többet megtudtunk történelmünkről.  Az arab szerelmi líra vagy éppen a szexuális felvilágosító irodalom immáron az egyetemes kultúra része. Kőcsipkébe faragott épületeik pedig a cordobai kalifátus  toleráns és liberális szellemiségét dícsérik a mai napig.