Kell-e az orgazmus?

Na, ez meg milyen kérdés? És egyáltalán,  mit keres itt?
Ilyen emelkedett témák közé, hogy kerülhet a  hús maga?
Meg különben is, a kérdés költői.
Naná, hogy kell.
Végre valami jó ...
Ennyi sikerélményem má' hadd legyen, ...
Kieresztem a gőzt, egész nap szétgályáztam magam.
Ellazulok - szinte egészen  belegebedtem, hogy minden úgy menjen, mint a könyvekben/filmeken.
Végre látja ez a kiscsaj, hogy nálam jobb pasit úgysem talál... úgy odavarrtam, hogy még most sem kap levegőt.
Végre látja, mit is veszíthet...Michelle Wild jöhet tanulni!


Mozi, mozi, mozi... ego, ego, ego...

Első kérdésre a válaszom: miért ne?

Az, hogy a spiritualitásról, a bennünk élő buddha-tudatról írok, nem azt jelenti, hogy tagadom a testet, az anyagot. 

A kettő ugyanis együtt jár. Mindannyian azért születünk fizikai formába, mert a  tudat csak így tud élményeket, tapasztalatokat gyűjteni. Így tud  fejlődni, míg megszabadul. Forma és a tudat együtt jár. Tudat maga az üres tér, melyben megjelenhet minden, attól függően, milyen "rezgésszinten" állunk. Ha nem vagyunk kibékülve  magunkkal, túlságosan komolyan vesszük pillanatnyi gondolatainkat, érzéseinket, akkor az egész világ ellenünk van. Csak rosszat fogunk látni, veszteség, szomorúság, betegség, energiavámpírok tömkelege.  Mihelyst kezdjük eléggé szeretni (azaz elfogadni) magunkat, úgy a világ is kedves és mosolygós lesz. 

Szóval, kell az a test. 

Második felvetésre  a válaszom: nem feltétlenül.

Addig, míg úgy állunk testünkhöz, testünk jó működéséhez, reakcióihoz, hogy az egyfajta önigazolás, addig az orgazmus a teljesítmény, közvetve az önértékelés fokmérője.

Mikor a másikra kezdünk figyelni, hogy neki jó legyen, akkor minden változik.

A szexből együttlét, szeretkezés lesz. 

A test már nem a templom, ahol  celebrálni és áldozni kell,  hanem a médium. 

Közvetít.

Lehetőséget ad, hogy a másikkal összeforrjunk, s megoszthassuk legmélyebb énünket  a teljes kicserélődésben. Így az első pillanattól az utolsóig az együttlét egy hatalmas örömfolyam, melyet nem az elfáradás, kimerülés követ, hanem a feltöltekezés, az öröm.  

A fizikai értelemben vett orgazmus már csak bónusz track.