Test/Kép

Több posztban is írtam arról, hogy nem olyan testünk van, amilyent szeretnénk, hanem olyan, amilyenre szükségünk van.

Olvasom a különféle testformálással foglalkozó szakemberek blogjait, tanácsait az álomalakért, s nézem a lelkes követők előtte-utána képeit. Olvasom a lelkesedést a táplálékkiegészítők megrendeléséről, nézem a kidobozolt ebédek posztolt képeit, s látom a kétségbeesett sorokat és képeket, hogy mi van, ha megakad a program. Megakad, mert bejön egy nem várt műtét, egy eszem-iszom, amikor is megborul a natúr csirke párolt rizzsel kombó. S mi lesz, ha visszatér a régi, bevált étkezéshez, a BBQ oldalashoz sült krumplival. Ugyanis a visszaesés látványos. Látványos, mert a szervezet (értsd a biológiai agy) törekszik a homeosztázisra, s neki a régi alak jelenti a megoldást, így a védelmet.  Erről már több bejegyzést írtam. Akit a téma bővebben érdekel, nézegesse kérem a Recall Healing videoalbumot és jöjjön el Gilbert Renaud szemináriumára!

Előtte

Nyáron bikinialakra gyúrtam, így volt gyakorlatsor, L-karnitin, fehérjeturmix, csirkemellsonka rozskenyérrel  és nem kevés stressz, mely hatására hasam ha almareszelő nem is, de tónusos lett. Leolvadt a csipő és ami még rosszabb a cickó! Na igen: nemhiába van a fitness-modelleknek szilikoncicije. A sok zsírégetés eltűnteti legkedvesebb testrészünket, amit a körzővel rajzolt gluteus maximus sem tud kompenzálni. Legyalult nőiesség, majd a pótcselekvés - de erről sokkal jobban ír Bábity "Zöldkör" Ricsi.

Beköszöntött az ősz, és enni kezdtem. Ízek itt, textúrák ott, látvány amott. Szeretek mindent, ami kívül és belül is szép, ami örömet okoz, ami kényeztet. 

Utána 

Aztán egy hétvégén átpakoltam a gardróbot. A ruhák azonban valahogy máshogy állnak rajtam: valamelyik elől, valamelyik hátul kap fel.

Egyik este fogmosás közben nagyra nyílt szemekkel néztem a pizsifelsőmön vigyorgó Snoopy-ra.  Gyanús volt...

Gyorsan elő a mérleget. Plusz 3 kiló alaphangon. Végre a tükörben alaposabban szemügyre vettem magam: mindenhol szépen kikerekedtem. Ami eddig is gömbölyű volt, az még gömbölyűbb lett.

És a poci… no igen, az is büszkén virított. Megsimogattam, mennyi örömet is adott! Kis ivadékomat táplálta és védte, majd később a kispárnája lett. 

S nekem pedig tetszett, amit láttam, s azóta is látok a tükörben, a kilóktól függetlenül. Tetszik minden ív, minden domborulat, minden gramm pont ott van, ahol lennie kell. Leginkább  az a valaki tetszik, akit a hús takar. 

És a ruhák? Hát majd lesz valahogy! Addig is vigyorogva  hordom őket miközben két pofára zabálom a hamburgert a dupla desszerttel.

Köszönöm, jól vagyok.