Alma meg a fája
Ma este véletlenül megtaláltam a Zentai Mitama Aikido Dojo FB lapját. Nézegettem a képeket, melyen Szenszei, Magyar László mosolyog. Számomra ő a MESTER. A megtestesült tudás, türelem és szeretet. Mindaz, ami az iskola tesitanárokat nem igazán jellemzi (tisztelet a ritka kivételnek).
Pont ma emlegettem az aikidós szép időket, mire kollégám rámcsodálkozott. "Te, aikidoztál? Az jó lehetett."
Igen, az volt.
Két hete lányom adta elő a szokásos karatemacska figurát, mely ugyancsak aikidóról való elmélkedésbe csapott át. "Anya és neked van kardod?" Igen van. Nem Hattori Hanzo, hanem egy sima fa boken.
Hétvégén ezerrel ropjuk a Rio c. mesefilm zenéjére. Szambázunk, riszáljuk a popsinkat. Eszembe jut a hastáncos rázás, megmutatom. Lelkes, még jobban rázza. Felmászok a szekrény legfelső polcáig, leszedem a hastánruhát, felkerül a rázóőv. Lányom döbbentem néz, és eltűnik. Megjegyzem, a ruha pedig gyönyörű türkizkék, Jázmin hercegnőnek nézek ki (leszámítva hajam színét).
Neki ez nem jön be, hangos, zajos, és csiricsáré.
Megértem.
Azon túl, hogy imádok táncolni, s a hastánc felveszi a versenyt bármely alakformáló aerobikórával, segít a tudatos mozgásban, nekem mégsem volt a kedvencem. Mégpedig a körítés miatt. Egyrészt álságos számomra az a kultúra, amit képvisel. Húspiac egy olyan környezetben, ahol a nőket sátorponyva alá dugják, ahol a lányok-asszonyok elnyomása, az agyonkövezés vagy lesavazás mindennapos.
Aztán sosem jött be az a tipikusan magyar "picsáskodás", az a háttérzörej, amely a hastáncot ideaza piedesztára emeli és isteníti, miközben tömény giccset csinál belőle.
Nem jött be az a mögöttes tartam, hogy majd ettől lesz a nő igazi nő. A heti két rázástól fogja megtudni, ki is ő valójában. Meg az ezoterikus kacatboltban való bevásárlástól. S elhiszi, hogy a férfit ezzel meg lehet fogni, tartani vagy éppen visszahódítani.
Vigyorogni kezdek.
Nocsak, kire is ütött ez a gyerek?
Hogyan lehet, hogy a bushido jobban érdekli, mint az ezeregyéjszaka világa?
El sem tudom képzelni, de nagyon büszke vagyok rá.
Na most már aztán tényleg szívesen megismerném a kisasszonyt, szerintem lenne közös témánk... :-) Valamiért nagyon vonz a gondolat, hogy az anyósülésen katanával járjam a világot. A harcművészetekkel nem sokat foglalkoztam, de mindig is felnéztem rájuk és tiszteltem azokat, akik igen. Írhatnál erről többet is, nagyon kíváncsi vagyok! :-) VV
VálaszTörlésViri, ha kedve lesz elviszem a szeptemberi országtalira.
TörlésSzeretettel várjuk! :-)
Törlés