A mellrákról Október 28. a Rózsaszín séta napja, mely délután 3 órakor indul a Sofitel előtt. Nagyszerű a gondolat, hogy hívjuk fel minél több nő figyelmét a mellrák nagyon is valóságos létezésére. Hívjuk fel a figyelmüket, hogy menjenek szűrővizsgálatokra. Legfőbb mondandó mégis az, hogy vigyázzunk magunkra, egymásra. Hozzátenném: ne vegyük komolyan a média ijesztgetését, s mégkevésbé gondolatainkat vagy ahogyan Buddha mondja, zavaró érzelmeinket. Nézzük meg a mellrák lényegét bio-logikusan! Ez az, amiről Új Medicinán kívül senki sem beszél! Csak az ijesztgetés megy. A mell, a mellek a nőiség és az anyaság legfőbb szimbóluma. Két tápláló halom, melyen egyaránt megnyugvást talál a gyermek és a kedves, mindenki, aki a nőnek fontos. A mell táplál: tejjel, öleléssel, illattal, a puhaságával. A világ érzelmi középpontja. Mi történik, ha a baba éhes? Mellre vesszük. ha a kisgyermekünk sír? Mellükhöz húzzuk. ha ked...
A védák -szanszkritül tudást jelent-, india ősi szent iratai, melyet a papi kasztba tartozók (brahmanok) ismerhettek csak, s 2000 éven keresztül kizárólag szóbeli átadáson keresztül maradt fenn. A kinyilatkoztatások nem tartalmaznak abszolut igazgságot, inkább szimbolikus erővel rendelkeznek. A szövegeket szanszkrit nyelven írták. Kb i.e. 2000 évvel indoeurópai törzsek vándoroltak Észak-Indiába, akiket árjáknak neveztek, s akik természeti istenekben hittek. Ilyen volt Indra, az istenek fejedelme, Agni a tűz istene, Saravasti tudás istennője. A korai védikus vallás azonban mellőzött minden istenábrázolást, szobrot, képet valamint templomot. Az isteneket tűzáldozattal valamint étel- és italfelajánlásokkal (tej, kenyér, vaj) valamint állatáldozatokkal (szarvasmarha) tisztelték. A tehenek tisztelete későbbi időben alakult ki. A védák négy fő részből áll: himnuszok, mantrák, titkos (varázs)szövegek valamint parancsolatok. A Rigvéda (kre. 1500-900) több mint 1...
Nagyon igaz! Köszönöm!
VálaszTörlés