Biztonságot mindenkinek!
Ma egy szakmai kerekasztal-beszélgetésre voltam hivatalos, egy kb. 1000 résztvevős konferencián. Ez utóbbi számot közvetlenül a beszélgetés megkezdése előtt tudtam meg, így egyből elmúlt a hasogató fejfájás, amivel ébredtem, s már kávéra sem volt szükségem.
Véletlenek nincsenek, erre már az egyik asztaltársammal az előadói szobában folytatott beszégetésen rájöttem, amit aztán maga a konferencia csak megerősített.
Éppen kiváló gyakorlatunkat mutatom be, s beszélek boldogan látássérült világjáró munkatársamról, mire az említett kolléganő rávágja, hogy náluk is van egy munkatárs, aki szintén fogyatékkal élő, s 18 nap alatt tandemmel 1800 km-t kerekezett. Persze kiderült, hogy az ő munkatársa és az enyém nemcsak a tandemen egy pár, hanem a mindennapi életben is.
Asztaltársaságunk harmadik tagja, zárószóként annyit mondott: biztonság, biztonság, biztonság.
Utolsó hozzászólóként, megadatott az a lehetőség, hogy afféle útravalóként erre a partrónus-vállalati kijelentésre reflektálhassak.
Blogom olvasói már mosolyognak, borítékolják a válaszomat.
NINCS BIZTONSÁG.
Nincsen biztosíték semmire.
A biztonság egy illúzió, amiben nagyon szeretnénk hinni. Egy tévképzet, ami teljesen félreviheti az egész életünket.
Mert miről is beszélünk, amikor minden változik?
Irán hadat üzen az Usának, kitör a 3. világháború.
A 4 éve kikiáltott válság már nem válság, hanem a nagybetűs valóság.
A kényemes kis multiéletem bármikor véget érhet, ha az anyacég úgy dönt, hogy kivonul. Kis ország-kis piac. Európa Japánnal egy kalap alatt, míg USA, Ausztrália és Dél-Amerika szárnyal.
Bármikor a fejemre eshet egy virágcserép, ha szerencsém van pont a légzőkozpontomra, így pár másodperc alatt a karácsonyi ponty sorsára jutok.
Nem hiszek a biztosításokban (amire a gatyánk is rámegy). Lányom így nem kap semmit. Nem tudok neki sem biztonságot adni.
Férjem bármikor bejelentheti, hogy rátalált a nagy Őre, s vele akar élni. Csomagol, én pedig fizetem a CHF hitelt. Vagy én csomagolok, s akkor egy fél évig anyámék nyakán leszek.
Sokkoló, de ez van: nincs biztonság, nincs állandóság, bármennyire is szeretné elménk azt hinni.
Nincsen jóságos gyárigazgató, bölcs cár-atyuska, sem mindenható jóisten, aki megvédene bennünket, vagy ölünkbe pottyantaná a lottó ötöst.
Nincs is mitől megvédeni.
A dolgok jönnek-mennek, ahogyan az érzelmeink is.
Az egyetlen biztonság, ami létezik, az a tudatunk tere, amiben minden megjelenthet.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése