Adventi naptár
Éppen a 20 éves érettségi találkozómra siettem, az úton volt időm átgondolni, mit is akarok magamról mondani.
Mi az, ami az elmúlt két évtizedben történt, s említésre is méltó, vagy éppen másokat is érdekelhet. Család, munka, sikerek, élmények. Szokásos magyardolgozat: bevezetés-tárgyalás-befejezés. Vagy éppen egy Steve Jobs-i prezentáció a szent hármas jegyében.
Kikerülhetetlen, de nem kényszerű számadás. Év vége felé közeledve pedig különösen időszerű.
Jó volt visszapörgetni az idő kerekét, mely során képek, hangok, ízek és érzések tűntek fel. Arcok, hangok, ölelések. Könnyek és szenvedések. Értetlenség és tanácstalanság. Egyedüllét vagy társas magány.
Hirtelen megéreztem, hogy a Jóisten engem nagyon szeret. Apró pici ajándékcsomagocskákat adott a kezembe.
Volt, melynek örültem, mert vágytam rá.
Volt, mely örömteli meglepetést szerzett.
Volt, melyet értetlenül néztem, vagy éppen gagyinak találtam.
Volt, melyiket az Égiek csúf tréfájának tartottam, és volt, melyiket tömény szivatásnak.
Volt, melynek örültem, mert vágytam rá.
Volt, mely örömteli meglepetést szerzett.
Volt, melyet értetlenül néztem, vagy éppen gagyinak találtam.
Volt, melyiket az Égiek csúf tréfájának tartottam, és volt, melyiket tömény szivatásnak.
Ma este - Szenteste.
Napok óta készülődünk, igaz nem lázasan, hanem lazán. Minden nap annyit, amennyi belefér. Tegnap este feldíszítettük a fát, összekészítettük az ajándékokat. Ma még pakolás, rendrakás -ami egy sziszifuszi munka, lévén a Kicsi 2 perc rend után képes atomvillanást produkálni-, és készülődés.
S közben arra gondolok, hogy igaza van Katie-nek, amikor azt mondja, csak jól tudsz dönteni, s minden érted van.
Jól döntöttem 10 és 6 éve és jól döntöttem tavaly is.
Békés, kegy-elem-teljes karácsonyt kívánok!
Az alábbi hozzászólás a FB-on érkezett. Köszönöm nagyon!
VálaszTörlésHozzá akartam szólni a blogodhoz, de nem sikerült.. megírom hát itt is.
Az előtt, hogy a bejegyzésed elolvastam volna, kb. 2 perccel küldtem el valakinek egy levelet, amelyben volt egy ilyen mondat is : " Képek, szavak, hangok, illatok, érzetek a testemben. ".
És igen, talán épp a legnagyobb szivatások a legnagyobb ajándékok, mert a szenvedésnek nevezett folyamatban lehetőségünk van átváltozni, formálódni.. tapasztalani újabb képeket, szavakat, hangokat érzeteket, általuk van esély meglátni, milyen feleslegesek a kategóriák, a bélyegek és címkék..
Köszönöm, hogy írsz Helga.. sőt, köszönöm hogy írunk.. azt hiszem, egy vérből valók vagyunk, te meg én .
Bár életmódunkban, körülményeinkben, helyzetünkben látszólag nagyok a különbségek.. a jóisten mégis hasonló húrokat penget a szívünkben..
Boldog Karácsonyt!