Helga blogja életről és egyebekről

Újból előszedtem a Mátrix trilógiát. Egyrészt kedvem lett hozzá, másrészt teljesen kiesett, hogy miről is szól. Az első rész még megvolt, de a folytatásokra most, a negtekintés után sem emlékeszem igazán. Nem fogok belemenni az elemzésbe, míg az első rész gondolatiságában, vizualitásában is formabontó volt, addig a folytatások mondandója elapadt, képi világa pedig már “megszokott” lett.  Emlékszem tíz éve micsoda nagy bumm volt a Mátrix. Buddhista társaim visitoztak Ole előadásán felvetített filmen, hogy végre itt van, most már akkor mindenki tudni és érteni fogja, hogy a világ csak egy káprázat, egy álom. Arra azonban kiváncsi lennék, hogy ők ezt azóta értik is vagy csak továbbra is szajkózzák, mert így vagyon megírva.  Ugyanis a film tele van buddhizmusra utaló mondatokkal, motivumokkal. Például a káprázat világa, ami nem más, mint tudatunk (inkább) nemtudásunk kivetülése. Kérdés, hogy kik is vagyunk, egyáltalán létezünk, vagy csak az emberiség kollektív tudattalan...

Férjemmel éppen arról beszélgetünk, hogy - szerintünk-, milyen jó is most gyereknek lenni. Egyrészt itt ez a bődületes  kínálat, minden mi szem-szájnak ingere, ugyanaz a játék a valóságban és a cybertérben is elérhető. iPhone, iPad, I paid.... igen csak pénz legyen. Aztán a töménytelen sok csatorna ( “ha nem tisztítanak rendesen, árad a mocsok”) , mesefilmek tömkelege, s mégis  ha a Vízipók megy, a gyereket műteni lehet  a nézése közben.  Bezzeg a mi időnkben. Vártunk. Türelmesen vártunk az alkalmakra: szülinap, névnap, karácsony, amikor játékot kaptunk. Gyereknapra, húsvétra csokit, vattacukrot. Ha adódott egy búcsú, akkor apa lőtt két pálcáért valami borzalmas gagyit, ami szinte bontatlanul ment a szemétbe. Az akkori kínai is mennyivel másabb (pocsékabb) volt, mint a mostani. És már akkor is hogy utáltam. Azóta viszont van minden.  A pozsonyi vagy prágai elővárost látván azt hisszük Budaörsön vagyunk. Egyenboltok, egyenkínálat. Uniformizálódó világ....

Zeneileg elég sok  mindent fogyasztok, mégis a rockzenét preferálom. Abból is az ún. amerikai dallamos cimkével  jelzettet, ami még ’80-as években  Mr. Mister, Bryan Adams, Marillion, a kanadai Heart nővérek vagy éppen a Nelson-fiúk, majd később a Michael Learns to Rock  nevéhez fűződik, némi teret adva a Sisters of Mercy minimum 5 perces opuszainak.  Így felkaptam a fejem, amikor meghallottam a My Darkest Days Stutter c. nótáját. Ez az amit már régóta keresek ebben a pop s rockzenei katyvaszban. Gyorsan rátettem a kezemet eddig megjelent 2 albumukra, s ha rongyosra hallgattam őket. Eszméletlenül bírom ezeket a keménytökű macsókat. Tépik a húrt miközben függ-elemektől mentes szerelemről, pardon szexről  énekelnek, vagy rúdtáncos pornósztároktól, a videót néző nyomorult halandó rajongó pedig nyálát csorgatja a képernyő előtt. Büszkén éneklik, hogy ők aztán az igazi pokolfajzatok, akik arra hivatottak, hogy az ártatlan női szíveket összetörjék, úg...

Nem hiszek abban, hogy “én boldoggá akarlak téged tenni”. Sokkal őszintébb azt mondani: “én örömet szeretnék szerezni magamnak, és erre te pont jó leszel.”  F. Galló Béla

Az előző cikkem után megkérdezte Laci, hogy miért pont a tornaóra. Kriszta felkiáltott, hogy ez tökjó, mert  az ő szekrényugrásos sztoriját írtam le. Tegnap  jógaoktatóm  mesélt   egy tornatanárról, aki presztizskérdést csinál a gerendából.  A tanulók utálják, félnek rajta.  De mégis mit akarsz vele elérni? - kérdezte a jógaoktató.  Egyensúlyfejlesztést! - hangzott a válasz.  Nos, egyensúlyfejlesztést 2cm-es magasságban, padon is lehet csinálni, s közben nem retteg az a nyomorult gyerek.  Erről eszembe jut F. Galló Béla , amint sztoikus arccal ennyit mondott: minden óvónő, tanár szadista, aki a gyerekeken akarja most leverni az őt ért gyerekkori sérelmeket.  Nusi nénire, első "óvónőre" gondolok. Sikerült pár hónap alatt elérnie, hogy sugárban hányjak csak a táskája láttán.  Nos, nem váletlenül választottam a tornaórát. Igaz, választhattam volna más készségtárgyat, mint éneket, vagy technikát. Normál tantárgynál belefé...

Byron Katie-nak köszönettel.  Respect! Ahogyan Katie megjelent az életemben Gyorsítósáv  Katie Munkája Kinek a dolga?    És megint... Adventi naptár Év végi háladás Anyaként Mintaszülő - mintagyerek 24/7 Yekana az irodában Alternatív anyuka Görkori Hóhahó Jobb agyféltekés rajzolás Nőként Fordíts meg Love is a four letter word - na persze, hogy szerelem! Aztán megint szerelem inspired by Boris Vian Flört! - filmmel R.I.P. - minden napra egy új Helga Hibázás szépségei - mert nincs hiba, és én is emberből vagyok Szerelemről és más démonokról - bevallom, egyik  legkedvesebb írásom. De hár ki szeresse, ha nem én? Királynőnek születve - és békulákat csókolgatva Némi erőszak - ahányszor másnak igent mondasz, annyiszor -lehet-, hogy magadnak nemet Új irány?  -  a melegek is emberek Kifogytam web 2.0 állóháború az emanci és a katolikus menyasszony között Pogácsa kétszer - kis HR Testmester Kövér, vékony, szép,...

Összegyűjtottem a Biologikáról, azaz Új Medicináról, Recall Healing-ről, Total Biology-ról és pszichogenetikáról szóló írásaimat. Evészavarok Anorexia, bulimia Elhízás Túlsúly, elhízás lelki hátteréről Alapok Lélek- Agy - Szerv Hogyan ismertem meg, s hogyan állt a szemléletem a fejetetejére Az öt természettörvény Napi 10 perc magadra - életet menthet Ez nem ebéd. Ez sértés Hasmars Szívmegállás Szívinfarktus biologikusan Arterioszklerózis Bizony, már Ötzi is... Mellébeszélés nélkül a mellrákról A vitaindító cikk , melynek köszönhetően Virággal egy fantasztikus sajtótájékoztató előadást szerveztünk orvosok és gyógyult kliensek közreműködésével Levél - személyes történet egy bátor hölgy tollából Női dolgok Psszzt... most hogy a pasik elmentek, beszélhetünk a bugyitémákról is Amikor nem jön a baba