Köszönöm Dominus
Megfogadtam a grazi csapat tanácsát, irány Piazza Armeria a római villa, mely mozaikjairól híres.
Aranyosak voltak, elmondták, hogy a villa városon kívül, LENT van. Az egyik hölgy motyogott még valamit, de férje legyintett: ügyes, megtalálja!
Nézem: autópályán 1.5 - 2 óra, nem gáz.
Normál esetben.
Nade...
Arra rájöttem, hogy a navi sokszor átver. Körbevisz a városon, s egy másik kijáratot ajánl fel.
Már az útvonaltervezés gyanús volt: feldobta hogy mi legyen a burkolatlan utakkal. Kikerülni, válaszoltam.
Az autópályáról már Enna előtti outlet centernél lehozott (visszafelé rajta hagyott, pedig be akartam menni..), majd onnan harmadrangú úton döcögtem, majd egy útlezárást követően már azon sem.
Végre beértem a városba, s kér hogy forduljak balra. Földút, 10%-os emelkedő, egy kocsinak is szűkös.
Vissza.
Végigvisz az amúgy nagyon jól kitáblázott városon végre!
Megérkezem, parkolójegyet húzok - az Alhambrához hasonló kiépített terület, igy a hétvégi szabad parkolást tartogasd másra-, leparkolok.
Nos, itt a levegőért is fizetni kell.
WC 50cent, cserében van papír, szappan és az ajtón zár. Ez utóbbi sem jellemző, tornamutatványokra es trükkökre van szükség, persze vigyázva hova állj a híg mocsokban.
A másik ásatást skippeltem az eső miatt, múzeumhoz pedig felnyomott agyvízzel nem sok kedvem volt. De errol később!
A villa hatalmas. Aki volt Balácapusztán sejtheti, hogy mire számíthat. Imadom az atriumos római villákat. Van benne ráció es még szép is! Csakhogy ami itt van felülmúlt minden várakozásomat!
Gyönyörű.
Feltárták a Dominus házát, a mozaikpadlót restaurálták. Gigantikus.
Összefutottam egy német házaspárral mondták is hogy megérte ez a minősíthetetlen út - hurrá! Nemcsak nekem sikerült belemászni a kulimászba, s máris értettem az osztrák néni aggodalmát.
Itt tortent a mai nap egyik öröme: a hannoveri házaspár (vigyázat: Hochdeutsch azaz irodalmi es legtisztább németet beszélő vidék!) megdicsérte a németemet. Hogy milyen jól s főként szépen, akcentus nélkül beszélek. (Ugyanezt mondták az osztrákok is) Kedves grazi Krista Kribbernegg tehetsz egy szívességet, amikor anno hármast adtál kiejtésre.... ;)
A villa viszonylag gyorsan bejárható, ugyanis nincs más néznivaló. A sok turistát es a kis közlekedő folyosókon való tülekedest kipihenve leültem egy padra es élveztem az eső előtti perceket. Francia kislányok viháncolva jönnek, s köszönnek: Bonzsúr!
Nagyon kedves gesztus.
Visszafelé keresem a parkolójegy-automatát. Sehol semmi.
Bátraké a szerencse elindulok. Sorompó, kártya: fizess 2€-t
Hol?! Egy lyuk sincs rajta.
Bácsika tárcsával a kezében már integet a mögöttem lévőknek: lehet cürikkolni.
S kedélyesen integet h hol hogyan tolassak forduljak. Megoldom. Az öreg vigyorog: a blonde ragazza jól vezet. Koszi, itt a második jó.
Nagy nehezen megtalálom a fabódét rajta a táblát h itt kell fizetni. Kikapom a jegyet, 2érmét. A srác blokkot ír, eltépi a jegyemet, s azt mondja: a sorompónál hívj. Egyébként nem kettő, hanem három euró lenne.
S igy is lesz.
Megvan a mai 3 jó.
Köszönöm Dominus!
Visszaút... Jajj. Ez a vacak megint alternatívkodik. Amikor megint fel akar vinni egy 15% csuromvizes emelkedőre beintek. Helyette van másik szűk utca az erdőn at, folyamatosan nyomom a dudát, hogy jövök. Favágók fűrészelnek. Leállítom a kocsit, s a Türelem Angyala mellettem.
Végeztek, indulok. Most meg forgalommal szemben akar felvinni a főútra! Fordulok.
Végre...
2óra múlva kilúgozva végre megérkeztem.
Köszönöm Domine!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése