Hétköznapi guru

A hosszú hétvége közeledtével még utolsó percben betértem a diszkontba, s gyorsan vettem a család kedvenceiből valamint friss zöldséget, gyümölcsöt a fantasztikus nyers turmixokhoz.

Már a kasszánál állok, s pakolnék ki a szatyromból (nem vettem kosarat), várom, hogy a szalag mozduljon már.

Az előttem álló kék munkásruhás szaki  pislog.

Végre van hely, pakolni kezdek. Előre a nehéz, dobozos vagy kemény zöldségek, majd pár hűtős cucc, s végén a zsemle és a csomagolt bébispenót.

A szaki sunyin mosolyog.

"Nem úgy van ám, hogy csak egymásra hányom a dolgokat - fordulok felé nevetve- mindent a helyére."

Szaki is nevetni kezd. 

Látszik, nem erre  a reakcióra számított.

Haladunk, ő már fizet, míg én éppen rácsodálkozom a dohányárukra, egész pontosan a csomagolásukra. 

Az öreg megszólal:

"Nem a cucctól, hanem a ráírt ijesztgetéstől halunk meg". 

Fizet és távozik.

Állam leesik, a fószernak kisujjában van az Új Medicina.