Mi a SZER-ed?
"A szerelem mindvégig megőriz egy pillanatot, azt a pillanatot, amikor született. És akit szeretnek, sosem öregszik meg, szerelmese szemében mindig tizenhét éves marad, és kócos haját, könnyű, nyári ruháját ugyanaz a barátságos szél borzolja egy életen át, amely akkor fújt, abban a végzetes pillanatban." Szerb Antal: Utas és holdvilág El sem merem mondani, mikor is olvastam először a Tajtékos napokat Boris Viantól. Először. Mert aztán az évek múlásával elő-elővettem, csak azért hogy beszippantson az a látomás, melyben mellesleg egy mesébe illő szerelmet is megfigyelhetünk. A szürrealitás iránti vonzódásom innentől datálható, minden jöhet, ami nem evilági látásmód, függetlenül, hogy utópia vagy borzongató falanszter. De lehet banális és vulgáris, mint Cserna-Szabó írásai, ahol a szerelem minden csak nem magasztos. Unalmas, behálózó, fájdalmas, konvencionális, de leginkább a hús puszta vágya....