Helga blogja életről és egyebekről

Összefutottam kedvenc szomszéd bácsimmal.  Mindig jókedvű, mindig kedves, szeme huncutul csillog annak ellenére, hogy minden évben  hosszabb-rövidebb időre a honi egészségügyet tanulmányozza behatóan. Kedvesen mosolyog, s boldog új évet kíván.  Szebbet, jobbat és reményteljesebbet. Eszembe jut a  Nemzeti Galéria Háború és béke között Chagall és Ámos Imre kiállítása.  Két üldözött, akik közül az egyik nagyon bölcs volt.  Mindig biztonságosabb helyre menekült.  S a  másik, aki munkaszolgálatról munkaszolgálatra járt.  Utolsó fillérein spirálfüzetet vett, s abba rajzolt. Rendületlenül, az utolsó percig.   A Szolnoki Vázlatkönyv a Bori Notesz méltó párja.  Örök mementó szörnyűséges időkből.  S örök intés, hogy a legsötétebb perceidben is ott remény.  Ott a szépség és ott az alkotás lehetősége. 

Köszönet a Marie Claire-nek

Ha az észlelés kapui tiszták lennének, az ember mindent olyannak látna, amilyen: határtalannak. William Blake: Menny és pokol házassága

Füst Milán az alábbi feliratot akarta sírjára vésetni: Csak kevés embert szeretett, és azokat is utálta.

A bosszú olyan cselekvés, amelyet addig szeretnénk megtenni, amíg nincsen hatalmunk; amint azonban megszűnik a tehetetlenség érzése, elmúlik a bosszú iránti vágy is.

Ezer éve nem írtam - ide. S most egy darabig megint nem nagyon fogok. Ugyanis úgy döntöttem (kérdés persze, hogy én döntöttem, vagy pedig egyszerűen csak eldöntetett), hogy megint iskolapadba ülök. Így szabad vegyértékeimet a kötelező olvasmányok és beadandó dolgozatok kötik le. Viszont fogok írni - ha mást nem is, de egy-egy részletet, kivonatot fel fogok tenni ezekből a dogákból. Csak győzzétek kivárni....

"Poor is the man whose pleasures depend on the permission of another"

Még mindig nem csengett le, sőt mintha újabb hulláma kapna erőre a nagy teremtésbuzulásnak. Így vonzd be, úgy csináld, ezeket meg végképp ne csináld, reklamálj az univerzumnál - mintha csak a Cosmo pasi1x1 rovatát olvasnám. Jönnek a jobbnál jobb ötletek, markáns és elcsépelt gondoltok. Aztán meg  a nagy magyarázatok, hogy melyik könyvből ki és mit hallgatott el, vetetett ki, hogy a nagy TITOK mégse jusson el a plebshez, de csak higgye az ostoba pórja azt, hogy nemcsak hogy megfogta az isten lábát, de még cipőt is kap rá. Ma lányommal mozi előtt éppen pizzáztunk, mikor  a mellettünk lévő asztaltnál ülő hölgy hangjára lettem figyelmes: nem szabad a negatívumra gondolni, mert az fog bejönni, Szépet, jókat kell mondogatni stb. Majdnem odaszóltam, hogy akkor is ha tele vagyok kétséggel, kétellyel, frusztrációval?  Mert hiába a szép szó, a pozitív megerősítés, ha minden sejtem fájdalomtól vagy félelemtől sajog.  Nem is foglalkoztam a témával többet, Pósalaki úr módjára ug

" Az életet nem lélegzetvételben mérik, hanem olyan pillanatokban, amikor eláll a lélegzeted."

Bevallom, nem vagyok az az igazi, nagykönyvi mintabuddhista.  Karmapa mindig elmondja, hogy minden nap gyakoroljunk. Nem túl sokat, nem túl keveset, mindennap lehetőleg ugyanannyit, de folyamatosan. És kitartóan. Ez az ami nekem nem megy. Akkor medülök, amikor igazán kedvem tartja. Ekkor viszont a legjobb tudati játékokat produkálom. Ekkor jólesik, feltölt, és hatása akár napokig is kitart. Muszájkodás semmire sem vezet....időpocsékolás és önfrusztrálás.  Különösen a Lámákon végzett gyakorlatokat szeretem. A 16.Karmapa meditációt kezdőknek is kifejezetten ajánlom, ha meg akarják tapasztalni, mi is a Kagyu-style. It rock's! .... Ütős beszélgetés.  Az elhangzottak pörögnek az agyam tekervényein, próbálom feldolgozni. Érzem, amint a hallott és megdarált szavak behatoltak sejtjeimbe. Érzések jelennek meg, kellemesek- kellemetlenek egyaránt. Sejtjeim sajognak, érzem, ahogy az élet kimegy belőlem. Tekintetem elhomályosul. Ez a valóság? Egyáltalán

The chase  is better than the catch. Shakespeare Anya!  Megfigyelted azt, amikor elképzeljük, hogy medencében vagyunk és a víz hullámzik, az mennyivel jobb érzés , mint amikor már benne vagyunk a medencében? Na igen. Lányom a vágyról beszélt. Felmerül a kérdés, hogy  a mi a jobb sebtében megélni vagy kitolni a vágyakozási periódust, ameddig csak lehet? Addig a pontig, amíg szétfeszít, míg minden idegsejtünk a megvalósuláson kattog? Ez esetben fennáll annak a veszélye, hogy szépen csendben fel-adjuk. Let Go(d).

Olvassátok el Vass Virág és Steiner Kristóf beszélgetését. (szintén Elle magazin)

Részlet az Elle magazin interjújából

Három igazság létezik: Az én igazam, A te igazad És az igazság

Ha a tudat rendben van, minden rendben van. Kalu Rinpocse Mire jó a nyaralás, ha nem a döglésre?  Hempergés a medence partján, olvasás a napozóágyon.  Mindegy, hogy mi,  csak betűből legyen. Női magazinok, okos tanácsok. Így törd át az üvegplafont - úgy szerezd meg álmaid pasiját.  Kedvencem az a konyhaasztalos magazin, ami mindenféle hihetetlen információval tölti meg magát, s olvasói fejét, s nem kis zavart okozva ezzel.  Mert most akkor mi is van?  Ennyiféle teóriát, napvilágra kerülő szupertitkos információt havonta összehozni bizony nem kis munka. Riszpekt!  A social media  is ontja, pontosabban osztja ezerrel  a hiedelmeket. Kipakol a kanadai ex-védelmi miniszter, áthangolt zenék, chemtrail konferenciák, HAARP szupertitkos fotók, illuminatik - egyszóval világméretű  az összeesküvés! Óhatatlanul összeszűkül az ember gyomra. És lám, végre van magyarázat a szélsőséges időjárásra, s jegesmedvék kihalására!  Lám Obamán

Kezdjetek el élni, hogy legyen mit mesélni Harsogja a tömeg az Anna & the Barbies énekesnőjével. Gondolkodom, én vajon mit tudok majd mesélni. Nagyapáim megszöktek a frontról. Nagyanyámat a vetett tornyos ágyban és kemencében rejtették el a szovjet katonák elől. Apám temetői bandázásai, sport- és katonaélményei nemegyszer kikészítették rekeszizmaimat. Mi lett volna, ha nyugatra születik?  Woodstockról is lenne tuti sztorija.  Mit mesélhetek én ehhez képest? Meséljek arról hogyan kerültem bele a jókislányvagyok dobozba. Mert a jókislányok a mennybe mennek. Idővel megtanultam, hogy a rosszak ahova csak akarnak. De mi a jó és a rossz? Elhittem, hogy jó:  Tanulni, szót fogadni, kitűnőre érettségizni, ösztöndíjasnak lenni, diplomát halmozni, jó állást megcsípni.  Mesélhetek a kpi-kről, bsc-kről, jól sikerült teljesítmény értékelésekről, fiziemelésekről és előléptetésekről. Jól megírt szakmai cikkekről, interjukról. És persze az első label-cuccok megvételékor érzett endorfinhullámról. 

Ma volt egy nagyon érdekes pillanatom. Meleg volt. Nagyon. Az ígért es így várt lehülés az istennek sem akart jönni. Ültem, picit kábán néztem a fodrozódó vizet, hallottam a tömeg zsizsikelését és mégis valahol nagyon távol  voltam.  Átsuhant rajtam egy gondolat, ami messzire repített. Egy olyan világba, ahol minden egyértelmű, és egyszerű. Semmi bonyolítás, semmi manír. Ahogy a  dolgok vannak.   Pillanat van csak. Nincs se korán, se későn.  Mindig minden időben történik. Akkor, amikor történnie esedékes. Nincs olyan, hogy lemaradunk valamiről, vagy elszalasztunk valamit.  Ha meg kell élnünk, akkor az megjön, s oly formában, ami pont a legjobb. Még akkor is, ha bal agyféltekénk egyáltalán nem úgy éli meg.  Akkor is ha, tiltakozunk ellene. Akkor is, ha miérteket vagy magyarázatokat keresünk. Pedig egyik sincs. Nincs miért és nincs magyarázat. Csak történések. S a rájuk aggasztott címkéink: hogy ez most jó vagy rossz.

Egy parancsszó seregeket mozgat; a szabadság szó nemzeteket. Novalis (1772-1801) 

Amikor X-Akták lázban égett az egész ország, az egyik részben érdekes gyilkosságokat derítettek fel kedvenc ügynökeim. A helyszínre pasi/csaj érkezett, majd csaj/pasi távozott. Természetesen nagy nehezen sikerült kideríteni, mi is van a rejtély mögött. Egy nemet váltó kllán, ahol ki-ki pillanatnyi kedvének megfelelően lehet csaj vagy pasi. Az akkor paranormális sztori egyre inkább kezd valósággá válni.  Annyi különbséggel, hogy a folyamat lassabb, és a külső nemi jegyek  megmaradnak. A nők első -szexuális- öntudatra ébredése egy mocskosszájú márki munkásságának köszönhető. A nagy francia akadémikusok ugyanis  írásban  rögzítették, hogy minden egyén alapvető szabadságjogokkal rendelkezik, mint pl. a szabad szóláshoz, szabad vallásválasztáshoz, és persze a szexualitáshoz való jog.  A Márkit nem kellett félteni. Először szabadlábon, majd börtönéből,  végül pedig az elmegyógyintézetből  ontotta  sajátos műveit.  Míg a Justin áldozat, akivel mindenki azt tesz, amit csak akar, ad